Dichter unbekannt: Az erdő zöld pompában áll (Der walt in grüener varwe stât in Hungarian)

Der walt in grüener varwe stât:
wol der wunneclîchen zît! 
mîner sorgen wirdet rât. 
sælic sî daz beste wîp, 
diu mich trœstet sunder spot.
ich bin vrô. dêst ir gebot. 

Ein winken unde ein umbesehen 
wart mir do ich si nâhest sach. 
dâ moht anders niht geschehen 
wan daz si minneclîche sprach:
"Vriunt, du wis vil hôchgemuot." 
wie sanfte daz mînem herzen tuot! 

"Ich wil weinen von dir hân", 
sprach daz aller beste wîp, 
"schiere soltu mich enpfân
unde trôsten mînen lîp." 
swie du wilt, sô wil ich sîn, 
lache, liebez vrowelîn. 

Az erdő zöld pompában áll,
nyájas idő, üdv neked!
Ki bánatomra írt talál,
áldom ékes hölgyemet.
Ő vígasztal és megért,
víg legyek, csak arra kért.

Megfordult és intett felém,
amidőn tegnap elhagyott,
így volt, bizony, ha mondom én,
és nyájas hangja biztatott:
„Örvendj szünetlen, én hívem!"
Szavára felbuzgott szívem.

„Ó, bár látnám könnyedet!” -
máskor pedig így beszél.
Tied leszek már, tiéd,
édes balzsamom legyél!
Hű leszek, szelíd, kezes:
szép kisasszonyom, nevess!