This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Heine, Heinrich: Életutazás (Lebensfahrt in Hungarian)

Portre of Heine, Heinrich

Lebensfahrt (German)

Ein Lachen und Singen! Es blitzen und gaukeln
Die Sonnenlichter. Die Wellen schaukeln
Den lustigen Kahn. Ich saß darin
Mit lieben Freunden und leichtem Sinn.
 
Der Kahn zerbrach in eitel Trümmer,
Die Freunde waren schlechte Schwimmer,
Sie gingen unter, im Vaterland;
Mich warf der Sturm an den Seinestrand.
 
Ich hab ein neues Schiff bestiegen,
Mit neuen Genossen; es wogen und wiegen
Die fremden Fluten mich hin und her –
Wie fern die Heimat! mein Herz wie schwer!
 
Und das ist wieder ein Singen und Lachen –
Es pfeift der Wind, die Planken krachen –
Am Himmel erlischt der letzte Stern –
Wie schwer mein Herz! die Heimat wie fern!



Uploaded byBilau Attila
Source of the quotationDie Deutsche Gedichtebibliothek

Életutazás (Hungarian)

Nevetés, ének! Villanások, nyikorgások
A napfényben. Ringatták a hullámok
A víg csónakot. Ültem ebben
Kedves barátokkal derűben.
 
A csónak széttört darabokra,
A rosszul úszó barátokra
Zúdul otthon hullámsír habja,
Engem vihar dob Szajna partra.
 
Felszálltam ott egy új hajóra,
Új társakkal: hánykolódva,
Idegenség áraszt el engem -
Hazám távol! Bú ül szívemben!
 
Nevetés száll újra meg ének -
Fütyül szél, hajón repedések -
Utolsó csillag huny az égen -
Hazám távol! Szívem fáj mélyen!
 



Uploaded byJakus Laura 1.
Source of the quotationsaját mű

minimap