Mörike, Eduard: Szeptemberi reggel (September-Morgen in Hungarian)

Im Nebel ruhet noch die Welt,

Noch träumen Wald und Wiesen:

Bald siehst du, wenn der Schleier fällt,

Den blauen Himmel unverstellt,

Herbstkräftig die gedämpfte Welt

In warmem Golde fließen.

A ködben szunnyad még a táj,

A rét még álmosnak tűnik:

De látod – ha a köd felszállt –

Kék egét, csoda látványt,

Az őszi fényben ring a táj,

S lent lágy aranyban fürdik.