Oswald, Alice: Senkise (Nobody in Hungarian)

There is a harbour where an old sea-god sometimes surfaces
two cliffs keep out the wind you need no anchor
the water in fascinated horror holds your boat
at the far end of a thin-leaved olive casts a kind of evening over a cave
which is water's house where it leads its double life
there are four stone bowls and four stone jars
and the bees of their own accord leave honey there
salt-shapes hang from the roof like giant looms
where the tide weaves leathery sea-nets
be amazed by that colour it is the mind's inmost madness
but the sea itself has no character just this horrible thirst
goes on creeping over the stones and shrinking away

Van egy kikötő ahol vén tengeri isten bukkan fel néha
két szirtfal rekeszti kinn a szelet nem kell a horgony
hajódat elbűvölt iszonnyal tartja fenn a víz
könnyűlevelű olajfa csúcsa vet afféle estét egy barlang fölé
minek hajlékában éli kettős életét a víz
van ott négy kőtál és négy kőkorsó
és önszántukból hordanak mézet a méhek oda
sósvízi formák függnek a mennyezetről mint gigászi szövőszék
ahol kérges tengeri hálót sző a dagály
hadd nyűgözzön le a színe az elme legbensőbb tébolya
de magának a tengernek nincs jelleme csak ez a rettentő szomj
amely folyvást kúszik a kövek fölött s a távolban elapad