Chiasson, Dan: Pasztorál (Pastoral in Hungarian)

The woodpecker flew to the woodpile, pecked and fled.
The fox hid. The dog begged. The squirrel slept.
Nobody saw what the child did, silent, behind his book.
 
Out in the road, headlights were a hard metaphor,
everywhere passing, spot, spot: why do
the neighbors claim to ‘adore all things Malaysian'?
 
You could date their house to another century,
give it an obsolete use, an obsolete industry,
say a lathe-making shop or a bam for threshing.
 
You could see the title on the child’s book. But
what made the fox stay hid, the bird stay fled,
what held the sadness animal outdoors all night?

A harkály a farakásra szállt, kopácsolt majd tovább repült.
A róka elrejtőzött. A kutya könyörgött. A mókus aludt.
Senki se látta azt, amit a kisfiú, csendben, könyve mögött.

Odakint az úton, a fényszórók kemény metaforája,
ahogy folyton elhaladnak, villanásról villanásra: de miért
állítják azt a szomszédok, hogy „imádnak mindent, ami maláj”?

Egy korábbi századba is áttehetnéd a házukat,
egy elavult ipar elavult céljaihoz éppen megfelelő lenne,
álljon benne mondjuk esztergapad, vagy legyen pajta csépléshez.

Láthatod a kisfiú könyvének a címét. De mitől
marad a róka rejtekében, mitől marad meg röptében a madár,
és mi tartja a rosszkedv állatát a házon kívül egész éjjel?