This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Moore, Thomas: Szabad fordítás (Forget not the field in Hungarian)

Portre of Moore, Thomas
Portre of Vörösmarty Mihály

Back to the translator

Forget not the field (English)

 
Forget not the field where they perish'd,
The truest, the last of the brave,
All gone -- and the bright hope we cherish'd
Gone with them, and quench'd in their grave!

Oh! could we from death but recover
Those hearts as they bounded before,
In the face of high heaven to fight over
That combat for freedom once more; --

Could the chain for an instant be riven
Which Tyranny flung round us then,
No, 'tis not in Man, nor in Heaven,
To let Tyranny bind it again!

But 'tis past -- and, though blazon'd in story
The name of our Victor may be,
Accurst is the march of that glory
Which treads o'er the hearts of the free.

For dearer the grave or the prison,
Illumed by one patriot name,
Than the trophies of all who have risen
On Liberty's ruins to fame.



Uploaded byJakus Laura 1.
Source of the quotationhttp://www.poemhunter.com/poem/forget-not-the-field/

Szabad fordítás (Hungarian)

 

El ne feledd a mezőt ahol ők elhulltanak, a hűk

   És a legvégsők a haza jobbjaiból

Mind odavesztenek, és odavan nagy fényü reményünk,

   Melyet tápláltunk: a sírba merűle velök.

 

Vajha ama sziveket a haláltól visszavehetnők

   Teljes erőben, úgy, mint dobogának elébb,

Még egyszer vérharcaidat megvíni, szabadság,

   A magas istennek színe világa előtt.

 

Vajha e lánc egy pillanatig meg tudna szakadni,

   Melyet a zsarnokság vas keze fűze reánk.

Oh sem az ég, sem a föld nem képes tenni, hogy azt a

   Zsarnok még egyszer visszacsatolja reánk.

 

De megvan. S ámbár győzőnk neve büszke nyomokban

   A történetirás lapjain égve ragyog,

Átok ül a szabadok sziveit gázolta dicsőség

   Hadjárása fölött, átok őrökre és bosszú.

 

Sokkal drágább a sír a börtön, melybe világot,

   Eltapodottan bár, önt el a honfi neve,

Mint minden diadaljeleik, kik hirre jutottak

   Ősi szabadságunk gyászteli romja felett.



Uploaded byJakus Laura 1.
PublisherVörösmarty Mihály költői művei
Source of the quotationFranklin-Társulat
Publication date

minimap