Carroll, Lewis: Télen (In Winter in Hungarian)

"In winter, when the fields are white,
I sing this song for your delight-

"In spring, when woods are getting green,
I'll try and tell you what I mean."

"In summer, when the days are long,
Perhaps you'll understand the song:

In autumn, when the leaves are brown,
Take pen and ink, and write it down."

"I sent a message to the fish:
I told them "This is what I wish."

The little fishes of the sea,
They sent an answer back to me.

The little fishes" answer was
"We cannot do it, Sir, because--"

"I sent to them again to say
"It will be better to obey."

The fishes answered with a grin,
"Why, what a temper you are in!"

I told them once, I told them twice:
They would not listen to advice.

I took a kettle large and new,
Fit for the deed I had to do.

My heart went hop, my heart went thump;
I filled the kettle at the pump.

Then some one came to me and said,
"The little fishes are in bed."

I said to him, I said it plain,
"Then you must wake them up again."

I said it very loud and clear;
I went and shouted in his ear."

"But he was very stiff and proud;
He said "You needn't shout so loud!"

And he was very proud and stiff;
He said "I'd go and wake them, if--"

I took a corkscrew from the shelf:
I went to wake them up myself.

And when I found the door was locked,
I pulled and pushed and kicked and knocked.

And when I found the door was shut,
I tried to turn the handle, but--"

Télen, ha már a rét deres,
elfúvom e dalt, hogy nevess -

Tavasszal, ha zöld a berek,
elárulom, mit tervezek.

Nyáron, ha nőnek a napok,
tán megérted, mit dalolok.

Ősszel, ha a lomb sárga lesz,
fogj tollat, tintát és jegyezz.

Ment a halaknak üzenet,
megmondtam: "Így s így tegyenek."

A tengerbeli kis halak
megküldték a válaszukat.

Az volt a halak válasza:
"Nem tehetjük, uram, noha..."

Megint üzentem én nekik:
"Jobb, ha szavamat megszívlelik."

A halak mulattak nagyon,
s szóltak: "Minek ez az izgalom?"

Többször üzentem, s újra csak
fütyültek rám a kis halak.

Fogtam egy új üstöt, nagyot
jó lesz arra, mit gondolok.

Szívem dobogott-dibegett,
csorgattam bele kútvizet.

De jött és így szólt egy alak:
"Már alusznak a kis halak."

Megmondtam neki kereken:
"Keltse fel őket iziben!"

Jó hangosan, értelmesen
fülébe mondtam élesen.

Az alak mord és büszke volt,
"Ne tessék ordítozni!" - szólt.

Büszke és mord volt az alak,
így szólt: "Költöm őket, hacsak..."

Fogtam egy srófhúzót, s megyek,
hogy vekkerük magam legyek.

Hogy láttam, a ház zárva van,
s rúgás, kopogás hasztalan,

hogy láttam, nem ereszt a zár,
a kilincshez kaptam, habár...