Kipling, Rudyard: Uriás története (The Story of Uriah in Hungarian)

"Now there were two men in one city; the one rich, and the other poor."

Jack Barrett went to Quetta

  Because they told him to.

He left his wife at Simla

  On three-fourths his monthly screw.

Jack Barrett died at Quetta

  Ere the next month's pay he drew.

Jack Barrett went to Quetta.

  He didn't understand

The reason of his transfer

  From the pleasant mountain-land.

The season was September,

  And it killed him out of hand.

Jack Barrett went to Quetta

  And there gave up the ghost,

Attempting two men's duty

  In that very healthy post;

And Mrs. Barrett mourned for him

  Five lively months at most.

Jack Barrett's bones at Quetta

  Enjoy profound repose;

But I shouldn't be astonished

  If now his spirit knows

The reason of his transfer

  From the Himalayan snows.

And, when the Last Great Bugle Call

  Adown the Hurnai throbs,

And the last grim joke is entered

  In the big black Book of Jobs.

And Quetta graveyards give again

  Their victims to the air,

I shouldn't like to be the man

  Who sent Jack Barrett there.

,,Élt pedig egy városban két ember; az egyik gazdag, a másik meg szegény."

Quettába ment Jack Barrett,

mondták, s ő útra kélt.

Simlában hagyta párját

s háromnegyed havi bért.

Quettában meghalt Barrett,

több fizetést meg nem ért.

Quettába ment Jack Barrett,

nem értette okát,

a kedves hegyvidékről

miért is helyezik át;

szeptember hó volt éppen,

s ő otthagyta fogát.

Quettába ment Jack Barrett

s lelkét kiadta ott:

jó egészséges állás,

kettő helyett dolgozott;

s tartott Mrs. Barrett gyásza

legfeljebb öt hónapot.

Quettában Barrett csontja

mély nyugalmat talál;

de nem lepődnék meg, ha

lelke tudná ma már,

miért is vált meg tőle

a havas Himalája-táj.

S ha a Végső Nagy Kürt Szava majd

a Hurnai-n lefele döng,

s a végső rossz viccel betelik

a nagy sötét Munkakönyv,

és Quetta sírjaiból kikél

az áldozatok sora,

én nem cserélnék azzal, aki

Barrettet küldte oda.