Dickinson, Emily: Nagy kín nyomában jár egy állapot (After great pain, a formal feeling comes (341) in Hungarian)
|
After great pain, a formal feeling comes (341) (English)After great pain, a formal feeling comes -- The Feet, mechanical, go round -- This is the Hour of Lead --
|
Nagy kín nyomában jár egy állapot (Hungarian)Nagy kín nyomában jár egy állapot — A Láb csak jár, jár mint a gép — Egy óriási fájdalom, szenvedés után jön egy formális (= menetrendszerű? meghatározhatatlan? egyénietlen, az egyéniséget elaltató, elzsibbasztó?) érzés — az idegek szertatásos, hieratikus, merev pózban ülnek, mint a sírok (pl. a egyiptomi királysírok, a fáraók óriási ülőszobraival) — A zsibbadt szív azt kérdezi, vajon Ő (= ?) volt-e az, aki elviselt[e azt a szenvedést], Tegnap-e, Századokkal ezelőtt? Ebben az állapotban a láb [és nyilván a többi tagok is] mechanikusan működnek tovább, és jól „érzik” magukat, mint a kő, ti. éppen azért, mert nem éreznek semmit, tehát azt az előbbi fájdalmat sem. A láb ilyenkor nehéz mint az ólom, és ha ezt az ember túléli, akkor soha többé el nem felejti, mint ahogyan a hidegtől reszkető (vagy megfagyó) ember emlékszik a hóra — fázás — elkábulás — elindulás, ti. mechanikusan elindul a láb, l. fent. A 3. sorbeli „Ő” lehet Jézus: az ő kínhalála az keresztény kultúrában minden emberi szenvedés archetípusa. A szenvedő azt kérdezi, vajon Jézus volt-e az, aki elviselte ezt a szenvedést. Emily Dickinson nem egy versének fényében ez irónikus kérdés is lehet: ’Ha, mint a keresztény vallás tanítja, J. magára veszi a világ bűneit és ezzel megvált bennünket, akkor miért kellett szenvednem az imént?’ De azért ez nem biztos. Mindenesetre a „századokkal ezelőtt” is azt sugallja, hogy az Ő = lehet Jézus, mert ki másra lehetne gondolni még.
|