This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Dickinson, Emily: Üvegtér — Konfetti-Veszély (Glass was the Street - in Tinsel Peril (1518) in Hungarian)

Portre of Dickinson, Emily
Portre of Israel Efraim

Back to the translator

Glass was the Street - in Tinsel Peril (1518) (English)

Glass was the Street - in Tinsel Peril
Tree and Traveller stood.
Filled was the Air with merry venture
Hearty with Boys the Road.
 
Shot the lithe Sleds like Shod vibrations
Emphacized and gone
It is the Past’s supreme italic
Makes the Present mean –



Uploaded byFűri Mária
Source of the quotationPoetry Foundation

Üvegtér — Konfetti-Veszély (Hungarian)


Üvegtér — Konfetti-Veszély

Riasztott Fát, Fejet.
Kockázatos vidám Kalandok
És Gyerekzajos Út.

Cikáztak patkós zsenge Szánkók
Növők s eltünők
A Múltból az italicusok
Törpítik Jelenünk —



Egy, Emily Dickinson költészetéről szóló tanulmány ezt a verset azok között a tipikus (!) Dickinson-versek között említi, amelyeknek befejezése, látszólagos konklúziója teljesen érthetetlen és még csak nincs is semmi köze ahhoz, amiről a vers szól, így nem is összegez semmit. (Az érthetetlen sor(ok) olykor nem az utolsó hanem az kezdősor(ok).)

Hogy az utolsó két sor itt érthetetlen, főleg az „italic” szó miatt, azzal egyet értek. Ámde ha érthetetlen, akkor honnan tudható, hogy van-e köze a vers többi részéhez vagy nincs?...

Van itt más is, ami érthetetlen. A második strófa szó szerinti fordításának — kísérlete:

Az ifjonti/virgonc/fürge Szánkók mintegy megpatkolt (?)/megvasalt (?)/csizmás(?) vibrációkat lövöldöztek (?)
(Ki)hangsúlyoz(ód)tak és már ott se voltak
A Múlt legfőbb/fenségesebb italic-ja ez
A Jelen mellette középszerűvé zsugorodik


Italic — 1. közönséges nyomdai kifejezés, jelentése: dőlt betű(s).
            2. Itáliai, az ókori Itáliából való. (Esetleg: italicus. A római hódítás előtt a félszigeten élt népeket, az umbereket, oscusokat stb. italicus népeknek nevezik.)

Mivel ez az “italic” a “múlt” szóval van összefüggésben, sokkal valószínűbb, hogy az ókori — esetleg középkori — Itáliáról van szó, de azért a “dőlt betű(s)”-jelentés sem zárható ki, bármennyire abszurdnak látszik is. Az előző sorban szereplő “emphacized” = “hangsúlyoz, kiemel” szó éppenséggel valószínűvé teszi, hiszen a dőlt betűvel kiemelnek, aláhúznak szavakat, szövegeket.

A vers viszont vidám, harsány, farsangszerű népünnepélyről szól (l. tinsel = csillogó-villogó szalagféle, pl. karácsonyfadísz); az ilyen tömeges, zajos utcai hejehujázás épp Olaszországra jellemző a leginkább. Nem tudom, járt-e Emily Dickinson Olaszországban, azt hiszem, nem járt, de olvashatott ilyen népünnepélyről könyvben is, ezt valószínűsíti a “dőlt betű” jelentés.

Feltételezem, hogy mind a két jelentésre gondolhatott a szerző, illetve mindegy, hogy a szerző gondolt-e rá vagy nem: az olvasó joggal gondolhat rá, mert a szöveg erre feljogosítja. Nem “egyértelműen”, de feljogosítja. Az “italic” szónak mindkét értelemben való használatában láthatunk egyszerű szójátékot is, de annál komolyabb képzettársítást is.

’Ezek mellett a múltból, nevezetesen Itália múltjából ránkmaradt [és ma már csak kivételes alkalmakkor felbukkanó] harsány, felszabadult, féktelen népünnepélyek mellett jelenünk sekélyes, kicsinyes.’

Az eredeti vers második sorában a „traveller” = utazó szó is szerepel (Tinsel, Tree and Traveller; az alliteráció azt sugallja, hogy ennek a három dolognak valami mélyebb kapcsolata van egymással): már Emily Dickinson korában is divat volt Olaszországban túristáskodni. A túrista is a látványosság része; akkoriban még elárulta a ruhája, hogy melyik országból jött az ember, tehát hogy nem helybeli hanem utazó, túrista. Ünnepélyes alkalmakkor ma is aggatnak díszeket útszéli fákra. A fordításba nem fér bele az „utazó” szó. Ha az eredetinél hosszabb sorokban fordítanám a verset (lehetne azt is), akkor azt írnám: „Riasztott Fát és Fafejet” azaz fafejű bámészkodókat, akik úgy állnak [ez a szó van az eredetiben] ott, mint a fák .

„Patkós”: egyáltalán nem biztos, hogy a „Shod” szó ezt jelenti. Azt képzeltem, hogy a szánkók lesiklanak a lejtőn, és valahol hirtelen irányt változtatnak, patkóalakban visszafordulnak, így fékezik le őket a gyerekek. A „vibráció” szó sem fér oda, és mivel nem tudom, mit akart vele Emily, nem is tudom behelyettesíteni valami hasonlóval.

Az „italic” szó kétértelműségével sincs mit kezdeni. Ha azt írnám a szánkókról, a verssor meghosszabbításával, hogy „Mint dőlt betűk és eltünők” (mert a szánkó időnként oldalra dőlni látszik), akkor az angolul tudó (jól tudó!!) olvasók kitalálhatnák, hogy ennek köze van az italicusokhoz. Csakhogy angolul jól tudó olvasó számára fölösleges lefordítani a verset... (Magyarul jól nem tudó magyar olvasó számára is fölösleges... Egyáltalán, kinek számára fordít a fordító? Angolul nem tudó de magyarul tudó angyalok számára... Az angyaloknak van idejük verseket olvasni, bár ma már az sem biztos...)



Uploaded byEfraim Israel
Source of the quotationsaját fordítás

minimap