Dickinson, Emily: Az Álom fogócskát játszik velünk — (The nearest Dream recedes — unrealized — in Hungarian)

The nearest Dream recedes — unrealized —
The Heaven we chase,
Like the June Bee — before the School Boy,
Invites the Race —
Stoops — to an easy Clover —
Dips — evades — teases — deploys —
Then — to the Royal Clouds
Lifts his light Pinnace —
Heedless of the Boy —
Staring — bewildered — at the mocking sky —
Homesick for steadfast Honey —
Ah, the Bee flies not
That brews that rare variety!


(1861)

Az Álom fogócskát játszik velünk —,
Az Álom az Ég,
Mint a Nyár Méhe Kisfiúval:
Megfogsz te még! —
Megy — pici Lóherére —
Most — illan — hív — nyílik a szárny —
Majd — a Királyi Bolt
Vonzza Tőrhegyét —
Gyerkőcre fütyül —
Néz — de zavartan — gúnyos égre néz —
Vonzza a tartós Méz —
Jaj, nem száll a Méh
Mely olyan ritka mézet főz!
   
........................................   
  Az első sor más lehetséges fordítása:

Az Álom orrunknál fogva vezet 

  A vers szó szerinti fordítása:


A legközelebbi (= legkézenfekvőbb, leggyakoribb? szinte karnyújtásnyira levő) Álom hátrál (= elillan előlünk) — megvalósulatlanul —

[Nem más az, mint] Az Ég, amit mi kergetünk,

Mint a Júniusi Méh — az Iskolásfiú elől

"Versenyfutást" [azaz: loholást] provokál (esetleg: Mielőtt az Iskolásfiú versenyfutásra hív fel, de ez valószínűtlen) —

Lehajol [a méh? vagy esetleg a fiú?] — egy könnyű Lóheréhez —

Lejjebb megy (vagy: bemeríti, ti. a csápját a virágba) — elszökik — ugrat (gúnyolódik) — kibont(ja a szárnyát?) —

Aztán — a Királyi Felhők felé

Emeli könnyű Csúcsát (fullánkja v. csápja hegyét?) —

Nem törődve a Fiúval —

Bámulva — zavartan/tétován — a gúnyos égre —

Nosztalgikusan vágyik nem romlandó Mézre —

Ah, nem röpköd az a Méh (= olyan Méh) —

Amely ezt a ritka fajtát “főzi” (állítja elő, kotyvasztja)!

Ez a vers egyike annak a négy versnek, amelyeket E. Dickinson 1862-ben elküldött egy irodalomkritikusnak (a web-oldalunkon szereplő Safe in their Alabaster Chambers is köztük volt). Az irodalomkritikus azonnal felismerte az „eredeti költői géniuszt”, de mégis publikálásra alkalmatlannak ítélte E.D. verseit, saját bevallása szerint főleg azért, mert nem tudta hova — beskatulyázni őket! Vagyis éppen azért, mert túl eredetiek voltak... Hihetetlen...

Szerintem ennek a versnek nem az a baja, hogy "túl" eredeti, hanem az, hogy túl zavaros és emiatt nem szuggesztív, nem meggyőző. Mi szükség van itt éppen iskolásfiúra? Miért akarja az iskolásfiú megfogni a méhet? hiszen az a méh megszúrhatja. Ha a lepkefogást túl sztereotipnak találta Emily, akkpr írhatott volna gyíkfogást vagy valami délibábnak vagy fényfoltnak a kergetését. És miért vágyik a méhecske nem romlandó, égi mézre? Miért kellene az ételeknek örökre szólóan tartósnak lenniük?Elvégre nem a mennyországban akarjuk megenni őket, hanem itt lent a földön. Sőt mi több: a méz éppen az az étel, amely egyáltalán nem is képes megromlani, tehát éppenséggel a romlatlanság szimbolumának kellene lennie... Úgy látszik, ezt Emily nem tudta. Szerintem jó ha a költő ilyesmit is tud, nem azért, hogy méhészeti szempontból is kifogástalan legyen a verse, hanem azért, hogy a kép, a metafora ne sántikáljon. (Hogy a mézet a méh "főzi", az nem ilyesmi, és nem képzavar.)

De colonel Higginson nem emiatt tartotta közlésre alkalmatlannak E. Dickinson verseit, hanem azért, mert nem illettek bele semmiféle kategóriába! Éppen emiatt kellett volna közölnie őket...

Persze egyáltalán nem biztos, hogy én okosabb lettem volna nála, ha százvalahány évvel korábban születtem volna... Könnyű utólag okosnak lenni.

Amikor végre közölték Emily bizonyos számú versét, a halála után, azok óriási sikert arattak. Sokan ma is őt tartják a legnagyobb amerikai költőnek, köztük én is. Az irodalmi közvélemény olykor ostoba, de egyáltalán nem mindig. És a zseninek sincs mindig igaza.

..................................

Utólagos megjegyzés. Fűri Mária felhívta figyelmemet egy tévedésemre: a 8. sorban a ritka pinnace szót pinnacle-nak olvastam, mert az gyakran használt szó. Pinnacle = 1. torony, épület, hegy stb. csúcsa, legmagasabb pontja. 2. Tevékenység, siker, tulajdonság stb. csúcsa, netovábbja.  Pinnace = kis vitorlás, vagy csónak, amit egy hajó magával visz. Így a kép, vagy talán inkább rejtvény, még kevésbé érthető, ezért inkább ki sem javítom sem a verses, sem a szó szerinti fordítást, mert bár amit írtam, az is zavaros, de az, hogy a méh, vagy esetleg az ég, ha az ég az alany, a Királyi Felhők felé emeli könnyű vitorláshajóját, az még sokkal abszurdabb.

Olyan ez a vers, mint egy kusza álom — de hiszen éppen arról szól a vers: elillanó, megragadhatatlan álomról. Ez az álom az ég, az égnek hiábavaló kergetése, Emily Dickinson szerint nem csak reménytelen, hanem zavaros, értelmetlen, deliriumszerű is. (Bár egy másik versében azt írja, hogy "Jártam a Mennyben"...)

Lehet, hogy ennek fényében módosítanom kell a pontsor feletti véleményemet? Elvégre bizonyos festményekről, mint pl. Hieronymus Bosch A gyönyörök kertje c. képe, sem mondja senki, hogy zavarosak, pedig még sokkal elképesztőbb dolgok láthatók rajtuk.