Dickinson, Emily: (Zavart Galambom újra csak) (Once more, my now bewildered Dove 48 in Hungarian)

Once more, my now bewildered Dove
Bestirs her puzzled wings
Once more her mistress, on the deep
Her troubled question flings —

Thrice to the floating casement
The Patriarch's bird returned,
Courage! My brave Columba!
There may yet be land

    
Zavart Galambom újra csak
Szárnyat szélnek feszít
Gazdája óceán felé
Kusza kérdést repít —

Az úszó ablakhoz háromszor
Tért vissza a madár.
Kitartás, jó Columbám!
Lesz még föld, határ!
  
   
   
Columba (latin) = galamb. Az első madár, amely visszaszállt Noé bárkájának ablakához, a holló volt, nem pedig a galamb; Emily Dickinson ezt természetesen tudta, ezért nem is írta azt, hogy háromszor tért vissza a galamb, hanem: az Ősatya madara. A második és a harmadik madár volt galamb. — Az első két visszatérés rossz jel, rossz „hír” volt: még nincs sehol szárazföld, nem múlt el az Özönvíz. A harmadik visszatérés jó „hír” volt, mert a galamb friss olajágat talált valahol, azzal tért vissza, tehát valahol már kellett lennie víznemborította földnek, E. D. állapota tehát az összehasonlításban a harmadik madárvisszatérés előtti világállapotnak felel meg: ,Fogok én még jó választ kapni a kérdésemre!’; szó sincs róla, sem a Bibliában, sem a versben, hogy a galamb nem érti, miért tárja ki újra a szárnyát, vagyis hogy Emily Dickinson nem érti saját égnekröpített kérdését, még ha zavarban van is, nem olyan tökkelütött ő. (Negyedszerre nem jött vissza a küldött, a madár, és ez az előző jó hír megerősítése volt.)
   
   
   
(A vers 1859-ben keletkezett.)