Dickinson, Emily: Az alvás, így rebeg... (Sleep is supposed to be, 13 in Hungarian)

Sleep is supposed to be,
By souls of sanity,
The shutting of the eye.

Sleep is the station grand
Down which on either hand
The hosts of witness stand !

Morn is supposed to be,
By people of degree,
The breaking of the day.

Morning has not occurred !
That shall aurora be
East of eternity ;

One with the banner gay,
One in the red array, —
That is the break of day.

Az alvás, így hebeg
Ki egészségesebb,
Nem más: lehúnyt szemek.

Az alvás állapot
Kétoldalt állnak ott
Tanúk, tanúk, de sok!

A reggel, intenek
Finomabb emberek,
Csak pirkadat lehet.

Még nincs, mert pirkadat
Csak aurora lesz,
Az örök kelet ez;

Egy örömlobogós,
Egy palástja-piros, —
A végső-hajnalos.
    
    
    
A vers, mint minden Emily Dickinson-vers, modern, inkább a XX. századra vall, mint a XIX.-re. De nem modern halandzsavers!! amint azt egyesek angol nyelvtudás, műveltség és fantázia tökéletes hiányában gondolhatják: itt-ott csak potenciális és nem egyértelmű, de mégis konkrét jelentések olvashatók ki belőle, a jelen esetben még csak nem is olyan nagyon nehezen.

Lehetséges, hogy banális életrajzi tényecske hívta életre a verset: az, hogy Emilyt már hajnalhasadás előtt fel szokta volt dörömbölni álmából a papája, és ezt ő nem szerette... De mégsem állítható, hogy a vers egyszerűen a papának szóló humoros figyelmeztés; legfeljebb az első három strófa olvaható úgy is (talán), de mint látjuk, a vers — különösen a konklúziója — megváltásvárós (bár nem nagyképű) magaslatokba szárnyal.

„Az egészségesebbje” (ered.: az egészséges lelkek) kifejezést és az egész első versszakot irónikusnak érzem: az egészséges azaz egyszerű, komplikálatlan lelkek számára az alvás is egyszerű, banális dolog: lehúnyjuk a szemüket és már horkolunk is, ez az egész. De az Emily Dickinson-félék álmatlanságban szoktak szenvedni, későn mennek aludni és reggel nem bírnak felébredni.

2. versszak. Állapot (megállapodás, megállás): az eredetiben: station (station grand = fenséges, lenyűgöző stáció), talán a kálvária stációira való utalást is láthatunk benne: az alvás nem egyszerűen szemhúnyás, éppen ellenkezőleg. Kálváriája azaz kereszt-útja és kivégeztetése után Jézus feltámadt. Kézenfekvő dolog azt gondolni, hogy az alvás itt a földi életet is jelenti, és az sem valami vidám dolog és az is halállal végződik, de utána feltámadunk. Más verseiben ugyan szkeptikusan szokott az ilyesmiről nyilatkozni költőnk, de az mindegy, nem kötelessége a következetesség, sokkal jobb, hogy nem következetes.

Hogy mi az a kétoldalt álló tanúk tömege, azt nem tudom, de van egy ötletem: lehet ez az Énekek Éneke 3, 7-re való célzás (is):

Ímé, ez a Salamon gyaloghintaja,
hatvan erős férfi van körülötte,
Izráelnek erősei közül!

Az a héber szó, amit Károli Gáspár és sok más bibliafordítás is (de nem mind) gyaloghintónak fordít, az elsősorban „ágy”-at jelent. Egyes klasszikus zsidó bibliamagyarázók hatvan angyalt látnak a hatvan erős férfiban, azok őrzik álmában Salamon királyt, sőt nem csak őt, mindannyiunkat. Emily Dickinson is hallhatott ilyesmiről. Ennek az értelmezésnek a bökkenője az, hogy miért nevezi őket tanúknak vers; van itt még valamilyen elképzelés, amit a költő nem kötött (az ő szemében még csak nem is potenciális) olvasói orrára, amint az nagyon gyakran előfordul vele, hiszen szupereredeti verseit az asztalfiókjának írta, legfeljebb egy-egy barátnak-barátnénak küldte el olykor némelyiket.

Aurora = egyszerűen „hajnal”, de mégsem egyszerűen, mert — latinul van... Sőt a hajnal istennőjét is jelenti, továbbá „északi fény”-t is. Egyszóval ez nem egyszerűen a másnap reggel, és nem a papának szól, hogy várjon az ajtón való dörömböléssel hajnalhasadtáig.
    

   
    
A vers 1858 körül keletkezett.