This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Dickinson, Emily: (Egy első Néma Eljövés —) ((A first Mute Coming —) in Hungarian)

Portre of Dickinson, Emily

(A first Mute Coming —) (English)

A first Mute Coming —
In the Stranger's House —
A first fair Going —
When the Bells rejoice —

A first Exchange — of
What hath mingled — been —
For Lot — exhibited to
Faith — alone —
  
  
(1863)



Uploaded byEfraim Israel
Source of the quotationhttps://en.wikisource.org/wiki/ A_first_Mute_Coming_%E2%80%94

(Egy első Néma Eljövés —) (Hungarian)

Egy első Néma Eljövés —
Az Idegen Lakába —
Egy első Tiszta Elmenés —
Harangok víg Szavára —

Egy első Csere — mindazé
Mi össze — keverve — állt —
Annak ki Hittel szembesült —
Egyedül — neve Lót —
   
   
   

Nem biztos, hogy ez a vers is rejtvény, enigma, mint jó pár E. Dickinson-vers; lehet, hogy szerzője elképzelt egy felemelő jelenetet és azt nyelvileg hármas paralellizmssal, három hasonló mondatszerkezettel írta le, de nem rendelt hozzájuk konkrétabb tartalmakat. Sőt még az is elképzelhető, hogy először azt a hármas parallelizmust és a vers ritmusát gondolta ki, és csak később öltöztette szavakba és gondolatokba, ha úgy tetszik "mondanivalóba"; Shelleyről, Weöres Sándorról is tudható, hogy nem egy versük ilyen módon született. De ha életrajzi adatok elemzésével megfejthető is a vers, az olvasó számára az akkor sem több, mint aminek mutatja magát — esetleg hozzáképzelhetünk konkrét tartalmakat, pl. azt, hogy az Idegen maga Emily, hisz ő a világtól elidegenedettnek érzi magát, de mégis elképzeli, hogy egyszer csak eljön majd hozzá Valaki és együtt elmennek Valahova. Mivel a jelentés, a versbeli szituáció bizonytalan, kontextus sem árulja el az olvasónak, hogy milyen jelentésben olvasandók bizonyos szavak; pl. az angol „fair” szónak van vagy negyven jelentése, a lot szónak is van egy csomó, pl. mindjárt éppen az, hogy „egy csomó” (sok), továbbá „sorshúzás”, „osztályrész”, „valakinek a sorsa” és még néhány. Ezen kívül az sincs kizárva, hogy a bibliai Lót nevét kell látni, helyesebben hogy azt is lehet látni a szóban (v.ö. Mózes I. könyve, 19:1-26; http://www.immanuel.hu/biblia/biblia.php?konyv=1&fejezet=19&o1=2&o2=3&o3=4), annak ellenére, hogy ennek az értelmezésnek vannak nehézségei. Lót „idegen” volt Szodomában, ezt a szemére is hányják a város lakói („Ő az egyetlen jövevény köztünk, és ő akar törvényt szabni?”). Valóban eljöttek házához az angyalok, bár egyáltalán nem „némán”; esetleg azt gondolhatjuk, hogy csak Lót hallotta, amit mondtak, a város lakói nem... Az angyalok kiviszik a romlott, bűnös városból a nem odavaló Lótot. Harangszóról nem beszél a Biblia, de Emily odaképzelhette, hiszen, ha ez az értelmezés igaz, akkor Lót helyzetébe stilizálhatta saját magát és Szodoma helyébe a saját környezetét, ott pedig voltak harangok. Égi harangok is lehetnek azok: 'az Ég is örül(ne), hogy ki- és megmentik Emily Dickinsont'...

Ami össze volt keverve: Lót igaz ember volt, mégis Szodomában lakott, az erkölcsi fertő kellős közepén. Ez a „keverék” Lót számára fel lett cserélve, és ő csak — vagy: egyedül ő — a Hittel lett szembesítve: még a saját családja sem akarta elhinni, hogy baj van, hogy ég a lábuk alatt a talaj, nem hogy a város lakói, a felesége pedig sóbálvánnyá változott útközben, mert hátranézett; de ő, Lót, hitt az angyaloknak, odahagyta hazáját, és még csak hátra se nézett... Az értelmezés nehézsége: Lót nem volt egészen egyedül, leglábbis konkrét értelemben nem, mert a lányai is vele mentek.

Ha a „Lot” szó nem a bibliai Lótot jelenti, akkor nem tudom, mit jelent és nem értem a vers végét. Ám ez az én bajom, nem a vers baja: egyáltalán nem szükséges, hogy egy vers pontosan, minden részletében érthető legyen. (Mindazonáltal ez nem igazolja a halandzsaversek létjogosultságát, még kevésbé nem-halandzsaversek halandzsafordításainak létjogosultságát. Halandzsázni szemérmetlenség, prostitúció, a Betű, a Szó, az Irodalom megcsúfolása, a Nyelv, a Kommunikáció Szodomája és Gomorája.)

Egy másik E.D.-versben is szerepel a Lot szó vagy (és/vagy?) név: There is another Loneliness — Van ám Magány másfajta is, l. ott.

(A verset pontosan lefordítani csak a sorok meghosszabbításával volt lehetséges (4 — 3 [vagy 3 ½] — 4 — 3 [vagy 3 ½] jambus; jambus =   u —   azaz egy hangsúlytalan, magyar versben rövid, + egy hangsúlyos, magyarban hosszú, szótag); jambus helyett állhat anapesztus [u u —]. Emily Dickinson számos versének ilyen a prozódiája.)



Uploaded byEfraim Israel
Source of the quotationsaját fordítás

minimap