Dickinson, Emily: (Ha meghalt némely jóbarát) ((If anybody's friend be dead) in Hungarian)

If anybody's friend be dead
It's sharpest of the theme
The thinking how they walked alive —
At such and such a time —

Their costume, of a Sunday,
Some manner of the Hair —
A prank nobody knew but them
Lost, in the Sepulchre —

How warm, they were, on such a day,
You almost feel the date —
So short way off it seems —
And now — they're Centuries from that —

How pleased they were, at what you said —
You try to touch the smile
And dip your fingers in the frost —
When was it — Can you tell —

You asked the Company to tea —
Acquaintance — just a few —
And chatted close with this Grand Thing
That don't remember you —

Past Bows, and Invitations —
Past Interview, and Vow —
Past what Ourself can estimate —
That — makes the Quick of Woe!
   
   
(1862)

Ha meghalt némely jóbarát
Sorsdöntő téma — szép —
A léptük — hogyan jártak ők —
Ekkor vagy akkor épp —

Ruhájuk egy Vasárnap,
A Hajviseletük —
Titkos csíny emlékezete
Mely Sírba szállt velük —

Kedvesek voltak-e s mikor,
Érzed a dátumot —
Csak most volt, a minap —
De már — elteltek Századok —

Mit mondtál, tetszett-e nekik —
Illetnéd a mosolyt
De ujjad jégvirágot ér —
Mikor is lehetett —

Teára hívtad mindüket —
Eljött néhány barát —
Csevegtél Nagy Valakivel
S az nem emlékszik rád —

Elmúlt Bál és Igéret —
Elmúlt a Hej, a Zaj —
Elmúlt mit értékelsz magad —
Melytől — gyorsul a Jaj!