Szitál száz Ón-Szita —
Behintve egy Liget.
Márványfehér Selyem
Simít Út-Ráncokat —
Szétszáll mint Madár-Raj —
Mint Juh-Nyáj gyűlni kezd —
Mint Zsonglőr Kártyalapokat
Ha Lég-Ívre kioszt.
Torpanva törne át —
Foszlik pedig megállt —
Mint Bakszarv becsavarodik —
S letagadja magát —
Későbbi változat:
Szitál száz Ón-Szita —
Behintve egy Liget.
Márványfehér Selyem
Simít Út-Ráncokat —
Hegy-Völgyet egybefog
Egy Arcot ad nekik —
Egyetlen hosszú Homlokot
Kelettől Keletig —
Kerítést Hóba húz —
Lécenként fonja át
Míg Gyapjas eggy egész Hossz —
Kapja Ég Fátyolát
Tarló s a Tő — s a Tönk —
S a Nyár, e puszta Tér —
Szüret Emléke, holdnyi Völgy,
Fel sem jegyezve bár —
Ráncos Csukló Cölöp
Mint Királynő-Boka —
S eltűnik mind mint Szellemek:
„Nem is voltunk soha” —
Mint Bakszarv. Az eredetiben: Capricornná csavarodik. Capricorn = A Bak csillagkép latin eredetű neve (Capricornus), szó szerint: Kecskeszarv v. A Kecske Szarva. Hogy hogy’ kerül ide csillagkép, azt nem tudom, hacsak nem azért, mert ennek a csillagképnek az időszaka a havas december-január; a csillagkép csillagainak rajza még csak nem is emlékeztet sem semmiféle szarvra sem semmiféle csavart dologra. Csak a NEVE emlékeztet rá: a latin szavak, jelentésükkel együtt, familiárisan csengtek akkoriban tanult emberek fülében, sőt tudtommal nincs is a csillagképeknek angol nevük, a latin neveket használják. Nem hiszem, hogy Emily Dickinson képes lett volna megtalálni az égen azt a csillagképet, a ritka és idegen eredetű szavakat viszont szerette...
Kelettől Keletig: ez alighanem azt jelenti, hogy köröskörül az egész horizonton. Hogy miért éppen kelettől keletig, nem pedig északtól északig vagy déltől délig, azt nem tudom, de bizonyára van valami oka.