Dickinson, Emily: (Számtanleckém megoldom,) (Low at my problem bending, 69 in Hungarian)

Low at my problem bending,
Another problem comes —
Larger than mine — Serener —
Involving statelier sums.

I check my busy pencil,
My figures file away.
Wherefore, my baffled fingers
Thy perplexity?

Számtanleckém megoldom,
S más problémája vár —
Főbb — de Visszafogottabb —
Impresszív példatár.

Kihegyezem irónom,
Minden megoldva, meg.
Hát mért, zavart kezem, te,
Ujjad mért remeg?
   
  
   
A vers 1859-ben keletkezett. — Valami ilyesmit jelenthet: ‘Miután nagynehezen elintéztem az olyasfajta számításokat, hogy mennyivel tartozom a fűszeresnek, a varrónőmnek stb., azonnal nagyobb de kevésbé idegesítő megoldanivalóim vannak.’ Gondolom olyasmik, hogy mekkora a távolság a Lét Központja és a „circumference”, vagyis az azt körülvevő földi lét között, hány csésze harmatot fogyaszt a méhecske stb. Ilyesmiről szól sok verse. Ezekben a „számításokban” sokkal nagyobb, lenyűgözőbb számok szerepelnek (ez áll az eredetiben), mint a varrónői számlákban, mindig minden klappol, mégis remeg az ujja... ’No, vajon Miért?’...