Dickinson, Emily: (A Vörösbegy az az) ((The Robin is the One) in Hungarian)
(The Robin is the One) (English)The Robin is the One The Robin is the One The Robin is the One
|
(A Vörösbegy az az) (Hungarian)A Vörösbegy az az A Vörösbegy az az A Vörösbegy az az Az első versszakban a Vörösbegy félbeszakítja a hajnalt — felébreszt bennünket — a „híreivel” (sőt „helyzetjelentéseivel”, ez áll az eredetiben), azzal, hogy bejelenti a tavasz közeli jöttét. (Ered.: Amikor még alig köszöntött be a március.) Kézenfekvő, bár nem feltűnő párhuzam van a hajnal és a tavasz jötte között. A második versszakban már dél van és április. Az a pirinyó vörösbegy a délidő fejére nő (szó szerint: „elárasztja”, „fölébe kerekedik”), nyilván hangos dalával, amely szinte szétterül az egész hatalmas vidék fölött, mert olyan „terjedelmes”, azaz olyan világot-betöltő, mint egy arkangyal (kerub). (Nem is egyszerűen angyal, hanem főangyal, arkangyal!) A harmadik versszakban már nem „beszél”, nem énekel, a fészkén ül (azaz költ), de még a „szótlanságával” is maga alá gyűri „ezt a házat”, nyilván Emily Dickinson házát, és ettől a „bizonyosság”, a dolgok megkérdőjelezhetetetlensége, és a (házban honoló) szentség „a legjobb” (ez áll szó szerint az eredetiben). Vagyis a vörösbegy jobb, nagyobb bizonyosságot sőt szentséget hoz a házba [gondolom: „mint a vallás”, bár ez nincs odaírva, de logikusan odagondolható, nem csak más, valláspüfölő versei miatt, sőt főleg nem azok miatt, hanem hanem a „szentség" szó miatt].
(The one who vagy the one that nem azt jelenti, hogy „az az egy, aki v. ami", hanem: „az, aki". Az egy(etlen), aki = angolul: the only one who. Ha gimnáziumi angol tanár volnék, az első év végén megbuktatnám azt, aki ezt nem tudja. Aki pedig azt hiszi, hogy „robin" az magyar szó, azt magyarból is megbuktatnám.)
|