This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Dickinson, Emily: (Egy Börtön végül jóbarát —) ((A Prison gets to be a friend —) in Hungarian)

Portre of Dickinson, Emily

(A Prison gets to be a friend —) (English)

A Prison gets to be a friend —
Between its Ponderous face
And Ours — a Kinsmanship express —
And in its narrow Eyes —

We come to look with gratitude
For the appointed Beam
It deal us — stated as our food —
And hungered for — the same —

We learn to know the Planks —
That answer to Our feet —
So miserable a sound — at first —
Nor ever now — so sweet —

As plashing in the Pools —
When Memory was a Boy —
But a Demurer Circuit —
A Geometric Joy —

The Posture of the Key
That interrupt the Day
To Our Endeavor — Not so real
The Check of Liberty —

As this Phantasm Steel —
Whose features — Day and Night —
Are present to us — as Our Own —
And as escapeless — quite —

The narrow Round — the Stint —
The slow exchange of Hope —
For something passiver — Content
Too steep for looking up —

The Liberty we knew
Avoided — like a Dream —
Too wide for any Night but Heaven —
If That — indeed — redeem —
   
   
(1862)



Uploaded byEfraim Israel
Source of the quotationhttps://en.wikisource.org/wiki/ A_Prison_gets_to_be_a_friend_%E2%80%94

(Egy Börtön végül jóbarát —) (Hungarian)

Egy Börtön végül jóbarát —
Ormótlan külleme
S Miénk között — Rokonvonás —
S összevont szemibe —

Nézni mi hálásak vagyunk
S hogy Támgerenda van
Rendelve nekünk — ételünk —
Éhezünk rá — nagyon

Megtanulunk Priccset Padot —
Mely lábUNK válasza —
Hang — kezdetben oly — nyomorú —
Most mint soha — oly puha —

Mint a lubickolás —
Mikor Gyermek-Emlék terem —
De egy Kelletlen Körbenjárás —
Egy Mértani Öröm —

A Kulcsnak Helyzete
Mely Napot félbevág
S nem valós — Igyekezetet —
Eddig a Szabadság —

Míg ez Agyrém-Acél —
Formái — Nap meg Éj —
Jelen vannak — mint Mieink —
S nem-szökhető — Homály —

A szűkre szabott Kör-Adag —
S rest Reményváltozás —
Hogy jön passzívabb valami
Meglátni túl magas —

A régvolt Szabadság
Mely — Álomként — oda
Túl nagy más Éjnek mint az Ég —
Ha Az — tényleg — megvált valaha —
   
   
   
Körülbelül ilyenek lehettek a dodonai jóslatok meg a Szibülla jóslatai, amelyek levelekre voltak írva, de ha a szél szétfújta a leveleket, akkor a jósnő már nem segített érthető rendbe szedni őket... A szócsoportok, szintagmák mondattokká való összerakásában nem segít bennünket amerikai szibüllánk központozással, és elhagy minden, az angolban elhagyható „hogy”-ot, „amely”-t és hasonlókat, sőt gyakran el nem hagyható szavakat is. Pl. „Nor ever now — so sweet —“ (ford.: Most mint soha — oly puha); azt hiszem, hogy ez azt jelenti, hogy That never was so sweet as now; hogy a Hang, talán a priccs deszkáinak recsegése, kezdetben nyomorúságunk zenéje volt, de annyira hozzászokunk [saját testünk, földi létünk börtönéhez], hogy most már puhának (ered.: édesnek, lágynak) halljuk ezt a rémes hangot.

A negyedik versszak harmadik sorától kezdve újabb és újabb, maratoni mellékmondatokkal súlyosbított alanyokkal halmozza el az olvasót; türelmetlenül várjuk az igét, az állítmányt, de az nem és nem jön, én legalábbis nem találtam meg.

Az utolsó strófa szó szerint: „A Szabadság, amit ismertünk [gondolom: gyerekkorunkban, vagy születésünk előtt] / Elkerülve — akár egy Álom / [mely, ti. a szabadság] túl nagy volt minden Éjszakához [= nem fért bele] kivéve az Eget [ezek szerint az ég maga is éjszaka (?)] ha ugyan az [az ég] valóban megvált (egyáltalán).”



Uploaded byEfraim Israel
Source of the quotationsaját fordítás

minimap