Dickinson, Emily: (Ó, Tenerife!) (Ah, Teneriffe! 666 in Hungarian)

Ah, Teneriffe!
Retreating Mountain!
Purples of Ages — pause for you —
Sunset — reviews her Sapphire Regiment —
Day — drops you her Red Adieu!

Still — Clad in your Mail of ices —
Thigh of Granite — and thew — of Steel —
Heedless — alike — of pomp — or parting

Ah, Teneriffe!
I'm kneeling — still —

Ó, Tenerife!
Hegy, mely hátra megy!
Ó-Bíborok — neked szünet —
Alkony? — Seregszemle — Zafír Sereg —
Nappal? — Vörös Istenveled!

Ámde — egy Jégpáncél fedi —
Gránitcombod — s Vas-testedet —
Mindegy neked — pompa — vagy búcsú

Ó, Tenerife!
Én térdelek —
   
   
   
Ez alkalmi vers lehet, személyes szituációra vonatkozik. Sok ilyen verse van E.D.-nak, de azért azok a személyes körülmények nélkül is úgy-ahogy érthetők, nem csak beavatottakhoz szólnak. Erről a versről ez kevésbé mondható el.

Hogy milyen személyes szituációra vonatkozik, abból csak annyi kell, hogy érdekeljen bennünket, ami általános benne: valaki lohol valaki után, térden csúszik előtte, az meg fütyül rá, hátrál előtte. Hogy hogy' hívják az egyiket meg a másikat, azzal játszadozzanak el az irodalomtörténészek. Az olvasó szempontjából mindegy, hogy’ hívták őket.

De hogy melyik szó mit JELENT vagy JELENTHET, az fontos.

„Az Alkony Zafír-Seregszemlét tart”: ez alighanem azt jelenti, hogy az alkony seregszemlét tart az egymás után feltűnő csillagok hada felett, számba veszi a csillagokat. Nem biztos, hogy ennek a képnek is van külön, megfejthető, szimbolikus jelentése; nem szükséges, hogy legyen.

Still: ez itt nem azt jelenti, hogy „csend”, hanem: „mégis, mindazonáltal”. 

Mail: ma főleg tényleg azt jelenti, hogy „posta”, de ennek itt semmi értelme, tehát nem jelentHETI azt. Ebben a kontextusban ez nem jelenthet mást, mint a francia „cotte de maille” szó, azaz: páncél(ing)et, akkor is, ha a szónak ez a jelentése ma már nem szerepel a kurrens szótárakban. Ezt nem tudni nem szégyen, de nem is ok halandzsázásra. Emily Dickinson verseinek, bárha legalább ötven évvel megelőzik is az úgynevezett irodalmi fejlődést, ÉRTELMÜK van, még ha sokszor nehezen kibogozható, titokzatoskodva bekódolt értelmük is. (Esetleg szójátékra lehet gyanakodni: hogy a Mail of ices — jégpáncél — annak a „hátráló" illetőnek jéghideg leveleire is céloz (?).)

Ennek a versnek kb. az az értelme, hogy „Ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez; ám mi van akkor, ha az a hegy hátrál Mohamed előtt, kitér előle?...” Ha azt a hegyet jégpáncél fedi, és fütyül napkeltére, napnyugtára? Itt valaki hátrál valaki — nyilván a vers szerzője — előtt. A vers szerzője abban a valakiben lenyűgöző hideg hegyóriást lát.

Hogy mi szükség van mind ehhez éppen Tenerifére, azt nem tudom; ez a titokzatoskodás egyik eleme. Végülis ez afféle magánvers, valószínűleg akkor sem adta volna közre szerzője, ha nem az asztalfiókja számára költött volna rendületlenül. Nem tudom, járt-e Emily Dickinson Tenerifén; valószínűleg csak olvasott róla, és szó esett róla közötte és a között a személy között, akiről a vers szól. Tenerife nem túl közismert földrajzi fogalom mint a Mont Blanc vagy a Himalája, bár tudható róla, hogy kihűlt tűzhányó áll rajta, és hogy azt a hegyet hó és jég borítja, noha a meleg égövben van. 

A vers 1863-ban keletkezett. Egy 1862-ben írott versében is említi E. Dickinson Tenerifét  („Reggel” — „Fejést” jelent — Parasztnak —), de nem tűnik valószínűnek, hogy ott is ugyanarra a személyre és személyes szituációra céloz vele, mint itt; amaz nem „magánvers".