Dickinson, Emily: (Nem feled Mama kismadarat,) (Mama never forgets her birds, 164 in Hungarian)

Mama never forgets her birds,
Though in another tree —
She looks down just as often
And just as tenderly
As when her little mortal nest
With cunning care she wove —
If either of her "sparrows fall,"
She "notices," above.

Nem feled Mama kismadarat,
Bár háza más fa ma —
Éppoly gyakran lepillant —
Ma éppoly jó mama —
Mint mikor múló fészket ő
Gonddal építgetett —
„Látja”: két „verebe” egyike
Fájáról „leesett”.
   
   
   
„Either” = 1. két valami közül az egyik; 2. két valami közül mind a kettő. Ez az egyszerű ismeret a legkisebb zsebszótárból is megtudható. — Miért éppen kettő? A veréb a wikipédia szerint nem csak két tojást rak egyszerre, hanem négyet-ötöt is, és ezt Emily Dickinson alighanem tudta is, mert természeti képei és hasonlatai általában pontos természeti megfigyelésekre látszanak utalni. Már ez a „két veréb” is mutatja, hogy ez is alkalmi vers, a NAGY Emily Dickinson számtalan KIS, alkalmi, jelentéktelen versikéinek egyike, és hogy egyszerűen egy bizonyos mamára céloz, akinek történetesen éppen kettő darab gyereke volt, nem több és nem kevesebb. Ha a vers valóban a verebekről szólna, nem pedig egyszerűen valamiféle ismerőseire vagy rokonaira célozna vele a szerző, akkor nem is írta volna azt, hogy „Mama”, hanem valami olyasmit, hogy „the mother-bird” (a madár-anya). Az idézőjelek is arra mutatnak, hogy a verébleesés és annak meglátása, észrevétele nem szó szerint veendő, hanem csak mint valamire való célzás. Ez a vers így sem mindenestül szentimentális és lapos, de nem esik messze a falvédőszerűségtől: „Anya csak egy van!”... Ha megjelentette volna a verseit Emily Dickinson, az ehhez hasonló magánjellegű rögtönzéseket kihagyta volna, ez biztosra vehető.