Dickinson, Emily: (Gyönge volt Ő, én erős — hát —) (He was weak, and I was strong — then — 190 in Hungarian)

He was weak, and I was strong — then —
So He let me lead him in —
I was weak, and He was strong then —
So I let him lead me — Home.

'Twasn't far — the door was near —
'Twasn't dark — for He went — too —
'Twasn't loud, for He said nought —
That was all I cared to know.

Day knocked — and we must part —
Neither — was strongest — now —
He strove — and I strove — too —
We didn't do it — tho'!

Gyönge volt Ő, én erős — hát —
Ő hagyta, hogy bevigyem —
Gyönge voltam, Ő erős, hát —
Én hagytam hogy — elvegyen.

Nem volt messze — kapu volt —
Nem volt sötét — mert bejött —
Nem volt zaj, mert Ő se szólt —
Ez izgatott szerfölött.

A hajnal kopog — válni kell —
Erős — eggyünk se volt —
Akart — én is — de úgy —
És az hamvába holt!
   
   
   
Emily Dickinson, szokása szerint, rejtélyeskedik és kétértelműsködik. Hogy mit mesél el a vers, az nem tudható, de sejthető: gáláns kalandot. Hol egyikük hezitált, hol a másikuk. „Nem volt messze — kapu volt”. Mi nem volt messze? Alighanem nem volt messze az a valami, amivel a partnerek úgyszólván „átlépnek a Rubikonon” és „a kocka el van vetve”... „Kapu volt”, ered.: „a kapu/ajtó közel volt”. Miféle kapu? Lehet konkrétan annak a háznak a kapuja, amelybe ha bemennek, az már eleve sokat jelent... de olvashatjuk a „kaput” átvitt értelemben is, mintha egy hölgy álszemérmes huncutsággal azt mondaná, hogy „nyitva van az aranykapu(m)”, azaz: be(lém)jöhetsz, nem foglak kizárni... „Nem volt sötét — mert bejött“, ez talán azt jelenti, hogy nem volt annyira sötét, hogy a hímnemű illető ne tudott volna be(le)menni (a játékba).

Az első két strófa trochaikus volt, a harmadik jambikus, ez alighanem jelent valamit. A jambus líraibb szokott lenni; kiki gondolhat valamilyen értelmezésre, ízlése szerint. — Ez a harmadik srófa is kétértelmű: mindkettejük igyekezett, de nem volt hozzá elég erős, hogy véghez vigye az akaratát. De mit nem vittek végbe? A szexuális aktust? Vagy éppen ellenkezőleg a reggeli elválást?...

Nem modern cinizmusból beszélek pusztán szexuális aktusról, szerelemről pedig nem: a versben sincs szó szerelemről, csak a forró kása kerülgetéséről.

Hogy a kaland a valóságban is megtörtént-e vagy „csak” Emily képzeletében, az merő kíváncsiságból joggal érdekelhet bennünket, de nem mint versolvasókat.
   
   
   
A vers 1860 körül keletkezett.