This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Dickinson, Emily: (A szűkszavú vulkán amit) ((The reticent volcano keeps) in Hungarian)

Portre of Dickinson, Emily

(The reticent volcano keeps) (English)

The reticent volcano keeps
His never slumbering plan —
Confided are his projects pink
To no precarious man.

If nature will not tell the tale
Jehovah told to her
Can human nature not survive
Without a listener?

Admonished by her buckled lips
Let every babbler be
The only secret people keep
Is Immortality.
   
   
   
(A vers keletkezésének éve ismeretlen)



Uploaded byEfraim Israel
Source of the quotationhttps://en.wikisource.org/wiki/ The_reticent_volcano_keeps

(A szűkszavú vulkán amit) (Hungarian)

A szűkszavú vulkán amit
Forral fel soh’se fedi —
Sebezhető ember előtt
Rejtvék rőt tervei.

Ha Természet nem fedi fel
Mit rárótt Jehova
Ember természete miért
Nem hallgathat soha?

Látván, hogy száját tartja ő
Fecsegő tartsd a szád
Az egyetlen nem-nyílt titok
A Halhatatlanság.
   
   
   
Emily Dickinson szofizmája ezegyszer nem logikus (az persze csak jó, hisz végtére is és mindennek ellenére nem filozófus ő,hanem költő): Már miért kellene lemondanunk a fecsegésről csak azért, mert a tűzhányó és általában az egész természet hallgatag és nem fedi fel Istentől rábízott titkait? 

Mégis azt mondja a vers, hogy ha a természet nem beszél olyasmiről, amit tud, akkor miért nem tudunk hallgatni mi olyasmiről, amiről fogalmunk sincs? De maga Emily Dickinson sem tett lakatot a szájára, jó pár versében elmélkedik ő is a halhatatlanságról és hasonló témákról... A legjobb versek éppen azok, amelyek olyan forró kásákat, olyan témákat kerülgetnek, amelyeket nem lehet egykönnyen kimeríteni.

Érdekes, hogy most eme téma kapcsán kivételesen nem tör ki a Bibliára való nyelvöltögetésben, pedig abban vannak csak aztán a halhatatlanságról szóló ex-kathedra kijelentések. Pontosabban: az Újszövetségben vannak, az Ószövetségben abszolúte semmi. Lehet, hogy emiatt használja a kézenfekvő Isten (God) vagy a jelen kontextusban még kézenfekvőbb Teremtő (Creator) szó helyett a Jehova szót? (Noha ez néhány más versében is előfordul vele.)

(„Jehova”: tulajdonképpen nemlétező héber szó. Isten „valódi” neve Y – H – W – H, négy mássalhangzó; hogy milyen magánhangzók tartoznak hozzá, azt ma már nem tudjuk, feledésbe merült. Ezt a nevet tilos kiejteni; nehogy valaki véletlenül mégis a helyes magánhangzókkal ejtse ki,   olyan pótlólagos magánhangzó-jelekkel írják le, amelyek azt sugallják, hogy más istennevet mondjunk helyette – Adon-aï; = Uram –. Zsidók szájából sohasem hangzott el a „Jehova” hangsor, ez kizárólag keresztény környezetben használatos. A köztudatban mindazonáltal úgy él ez, mint Isten igazi héber neve. Egyáltalán nem biztos, hogy minderről tudomása volt Emily Dickinsonnak, de lehetséges, bár feltételezhetőleg akkor sem érdekelte túlságosan. Mindazonáltal érdekes, hogy itt nem újszövetségi istennevet használ, hanem ószövetségit: mint már említettem, az Ószövetségben egyetlen szó sincs halhatatlanságról, az Újszövetség ezzel szemben egyértelműen leszögezi, hogy van halhatatlanság azaz feltámadás, mégpedig éppen úgy, hogy „titkot fed fel”: 1. Korintus 15:51-53: „Íme, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni. Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba.” Azt mondani ezek után, hogy a halhatatlanságról beszélni fecsegés, az eretnekség és szinte az Újszövetség káromlása... Tehát implicite mégis csak „kitör” némi nyelvöltögetésben. De ír ez a mélyen vallásos költő ennél még sokkal nagyobb és leplezetlenebb szemtelenségeket is.)

Az összehasonlítás azért nem éppen adekvát, mert a tűzhányó valami közelgő, fenyegető rosszat hallgat el a törékeny, könnyen sebezhető ember előtt, a halhatatlanság pedig éppen ellenkezőleg kívánatos, jó dolog. Ez kézenfekvő, de biztos-e, hogy igaz is? Hogy olyan jó dolog a halhatatlanság, a Paradicsom? Emily Dickinson („Emlékezz rám” — kérte a Gaz!)”  című verséből nem ez derül ki...



Uploaded byEfraim Israel
Source of the quotationsaját fordítás

minimap