Menni! Az Égbe!
Mikor? — Te mész-e? —
Hogyan, azt kérdezed?
Elképeszt már az ötlet,
Hogy válaszom is lehet!
Menni! Az Égbe!
Ködkép e szó!
Bár biztos eléggé
Mint az hogy hazatér a nyáj
A Pásztor karjaiba!
Talán felmész te is!
Ki tudja?
Ha te jutsz be előbb
Foglalj egy zugot le nekem
Két halottam között —
Egy „Pongyolácska” jó lesz
Meg egy csöpp „Korona” —
Hisz tudod, nem fontos a divat
Ha már megyünk haza —
Nem hiszem s ez szerencse
Megfulladnék biz én —
S el szeretnék nézelődni még
E furcsa Sárgolyón!
Ők hitték s ez szerencse —
Ők, kiket nem lelek
Mióta egy Őszi délután
Házuk földmélye lett.
A vers 1859-ben keletkezett.