This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Dickinson, Emily: (Lihegtem eleget, hát jól tudok —) (I breathed enough to take the Trick — 272 in Hungarian)

Portre of Dickinson, Emily
Portre of Israel Efraim

Back to the translator

I breathed enough to take the Trick — 272 (English)

I breathed enough to take the Trick —
And now, removed from Air —
I simulate the Breath, so well —
That One, to be quite sure —

The Lungs are stirless — must descend
Among the Cunning Cells —
And touch the Pantomine — Himself,
How numb, the Bellows feels!



Uploaded byFűri Mária
Source of the quotationhttps://en.wikisource.org/wiki/ I_breathed_enough_to_take_the_Trick_%E2%80%94

(Lihegtem eleget, hát jól tudok —) (Hungarian)

Lihegtem eleget, hát jól tudok —
És most, hogy nincsen levegőm —
A Légzést roppant jól utánozom —
Hogy fölfedezhesd, jól belém —

Moccanatlan Tüdőm — szállj, oda le
Hol bújnak Sunyi Sejt-Kutak —
Hogy lásd hogy’ működik a Mimika —
De zsibbadtak a Fújtatók!
   
   
   
Mallarmé ugyan azt mondta valakinek, hogy verseket nem gondolatokból kell csinálni hanem szavakból, de azért az ő versei sem kalapból vagy a szótárból véletlenszerűen kihalászott szavakból vagy áljelentésfoszlányokból állnak, hanem nyelvanilag tökéletesen szabályos és jelentéssel, értelemmel — nehezen kibogozható értelemmel, de értelemmel — bíró mondatokból, amelyekben egyes szavak különböző szótári jelentései közül emez értelem és a szövegösszefüggés alapján lehet és kell kiválasztani az odaillő jelentést, még ha ez sokszor nem könnyű is. Vannak valamit csak látszólag jelentő versek is, de sem Mallarmé, sem Emily Dickinson versei nem olyanok egyáltalán, amint azt egyesek hiszik. Semmi modoros halandzsa.

A fenti verset azért nem könnyű megfejteni, mert egyrészt bizarr, szokatlan sőt groteszk dolgokat jelent ki, másrészt mert ezek a bizarr dolgok bár szabályos, de szokatlan mondatszerkezetekbe vannak szupertömören belekalapálva. Íme a megfejtése: ,Nekem most nincs levegőm, de tudom, mert jól begyakoroltam, hogy hogyan kell ügyesen [ezt jelenti itt a to take the trick = trükk szóutánozni a lélegzést, milyen „mechanizmussal”. Nem a tüdőmmel, mert levegő híján a tüdőm nem csinál semmit, meg se moccan, hanem a „sejtjeimben” azaz lényem rejtett zugaiban, valamiféle ravasz vegetatív „biológiai” akrobatika útján.  Ez a vegetálás, vagy inkább mesterséges ál-élet életem lényege lett. Emily Dickinson nem sír, nem panaszkodik, hanem analizál, szofisztikál, bizarr folyamatokat vagy állapotokat agyal ki, olyanokat, hogy azok már szétfeszítik a puszta metaforák kereteit, túllépnek rajtuk.

Ennek mögöttes, szimbolikus, célozgató módon sejtetett életrajzi háttere ilyesmi lehet: ,Én (szinte) nem élek, csalódás vagy viszonzatlan barátság, szerelem vagy más sorscsapás miatt, hanem csak „úgy teszek”, mintha élnék, imitálom az élést: látszólag élek csak.’ Hogy mi volt ez a csalódás, arra még csak nem is céloz a vers, az tehát nem fontos; ha az irodalomtörténészeknek netán sikerült kideríteniük, hogy mi volt az a balvégzet, akkor legyenek boldogok a felfedezésükkel, de mi fütyülünk rá; minket a vers, az irodalom érdekel, nem pedig az irodalom archeológusai által kiásott cserépdarabok, nem az, hogy a költő „mit izélt, hol” (Weöres Sándor). Emily ezt a nyíltan felfedni fölöslegesnek tartotta „mondanivalót” szuperbizarr biológiai fikcióba „kódolja be”, mert a lényeg őszerinte is a bekódolás maga, a fikció, ez az egész kvázitudományos drámává dagasztott metafora: ,Minthogy légüres térben vagyok, a tüdőmmel nem lélegezhetek, hanem csak utánzom, megjátszom a lélegzést azaz az élést valamiféle elementáris, „celluláris” szinten, kvázi „a sejtek szintjén. Maga a két „bellow” (= kovácsműhelyi fújtatók) nem fújtat, nem csinál semmit, el vannak zsibbadva, nem lélegeznek, nem is érzem őket.’ Aki mindezt nem érti, észre sem veszi, annak számára a vers csak afféle értelmetlen, nagyképű „modern” halandzsavers; de az angolul tisztességesen tudó és gondolkodó emberek számára nagyon is értelmes és szupereredeti mű.

A kovácsműhelyekben használatos fújtatók itt = a tüdőlebenyek vagy a tüdő két fele.

A fordítás verssorai eggyel több verslábból állnak mint az eredeti: máskülönben nem lehetett volna authentikusan lefordítani, Olykor a magyar nyelv nagy hajlékonysága, rugalmassága és tömörsége ellenére is elkerülhetetlen az ilyesmi. — A rímek úgynevezett slant rímek (hogy mi az, arról l. A 'Remény' soktollú szerzet c. E. D.-verset), azokat ezúttal sikerült utánozni.

   
   
   
A vers 1861 körül keletkezett.



Uploaded byEfraim Israel
Source of the quotationsaját fordítás

minimap