Dickinson, Emily: (De ádáz a szelídség —) ((How ruthless are the gentle —) in Hungarian)
(How ruthless are the gentle —) (English)How ruthless are the gentle —
|
(De ádáz a szelídség —) (Hungarian)De ádáz a szelídség — Először is azok számára, akik nem tudnak legalább tűrhetően angolul (és azok számára, akik azt hiszik magukról, hogy tudnak, de még a szótárt sem tudják rendeltetésszerűen használni), el kell dadognom, hogy mi is az az eredeti gondolat, minthogy a fordításból nem derül ki igazán, sőt még a vers eredetijéből sem egykönnyen. „Gentle” és „kind” nagyjából ugyanazt jelenti: nyájas, kedves. előzékeny, szelíd. „Ruthless” és „cruel” is majdnem ugyanaz: kegyetlen, kíméletlen, olyan, aki nem néz sem Istent sem embert: „Éljen az abszolút igazságosság, vesszen a világ, sebaj, megmaradnak az angyalok!” Hogy a szelídek miért kegyetlenek, azt a vers nem köti az orrunkra, de elmélkedhetünk rajta: például azért, mert szelídségükkel és türelmességükkel mintegy azt követelik, hogy legyünk mi is szelídek és türelmesek, és ez bosszant bennünket, mert a fene se akar szelíd és türelmes lenni, noha tudjuk, hogy talán igazuk lehet. Engem is szerfölött dühít, hogy megbocsátanak a szemeteknek (sőt még igazat is adnak nekik!), ahelyett, hogy a belüket taposnák ki. Láttam egy kitűnő kabarét a Youtube-on (sajnos már levették róla): két szenzációsan jó színész, Schubert Éva és Horkai János, azt játssza, hogy az egyik beleőrül abba, hogy semmiféle pofátlansággal nem sikerül kihoznia a másikat angyali nyugalmából és szinte mézesmázos előzékenységéből. Ez is lehet a szelídség kegyetlensége, noha Emily Dickinson kivételesen aligha humorizál itt. Megszegte Bárány-paktumát az Úr. Isten többször is kötött szövetséget földi lényekkel, például az Özönvíz után. Az ilyen fajta szövetségre hagyományosan a „covenant” szót használják angolul, a vers mégis a profán, hétköznapi „contract” (szerződés) szót használja. A Bárány = Isten báránya, azaz Jézus, Az Izraellel, a zsidó néppel kötött szövetséget a kereszténység szerint új szövetséggel váltotta fel Isten, ez a Bárány azaz a szelídség, a „szeresd felebarátodat” szövetsége, egyoldalú követelményeivel: még az ellenséget is szeretni kell. Ezt a nyájasságot, ezt a minden áron való szeretetet és megbocsátást megszegte Isten azzal, hogy nem igazította hozzá a világot, vagy pedig azzal, hogy Ő az első, aki egyáltalán nem viselkedik ennek megfelelően. Tehát mintegy megszegte saját, szuperjóságos Bárányával kötött szövetségét. Ha pedig az abszolút jó-ság nem abszolút, akkor az abszolút Rossz — a Szél azaz a pusztító vihar, tornádó — sem egyértelműen rossz. A „qualify” szó magyarra lefordíthatatlan. Azt jelenti, hogy „pontosítani, szűkíteni egy főnév jelentését, és ha az a főnév valami negatív rossz dolgot jelent, akkor mérsékelni, viszonylagossá tenni abszolút és negatív voltát”. És így a vers is lefordíthatatlan, mivel ez a száraz, hivatalos szó a lényege ennek a csak látszólag hidegfejű, valójában rejtetten egetostromlóan szenvedélyes versnek... Ez Emily Dickinson, ez a gyakran szentimentális, gyakran gyermeteg, virágszedő és pillangókergető, gyenge nő. A vers tehát lefordíthatatlan, de körüljárható különböző nekifutásokkal: A nyájas de kegyetlen — Bittner Gábor fordítása: A gyengéd mily kegyetlen —
(A wind szót vájnd-nak is lehet ejteni, a rím tehát nem vagy nem csak ún. „szemnek szóló rím", hanem rendes sőt gazdag rím.)
|