Dickinson, Emily: (Hold — Csillag— Ég!) (Ah, Moon — and Star! 240 in Hungarian)

Ah, Moon — and Star!
You are very far —
But were no one
Farther than you —
Do you think I'd stop
For a Firmament —
Or a Cubit — or so?

I could borrow a Bonnet
Of the Lark —
And a Chamois' Silver Boot —
And a stirrup of an Antelope —
And be with you — Tonight!

But, Moon, and Star,
Though you're very far —
There is one — farther than you —
He — is more than a firmament — from Me —
So I can never go!

Hold — Csillag— Ég!
Te Messzeség —
Ha nem volna ott —
Még messzebb — valaki —
Megállíthatna-e
Egy Éghatár —
Vagy még egy Rőf?

Kérhetnék Kismadári
Bóbitát —
És Ezüst Zergecipőt —
És Kengyelt Antilopét —
És ottlennék — még ma!

De hát, Hold, Csillag, Ég,
Vagytok bár Messzeség —
Van messzebb — nálatok —
Valaki — egy égnél is — tőlem ő —
Így hát nem mehetek!
   
   
   
A vers nem gyermeteg, de gyerekes vagy gyerekeskedő, meseszerű elemeivel és következetlenségével. Azt gügyögi, hogy ha nem volna valaki még messzebb tőle, mint a Hold, az ég, akkor ő könnyedén ott teremhetne zergecipővel stb., akkor bizony nem állíthatná meg őt valami vacak firmamentum, vagy egy egy rőf (?) sem, röpülne vígan a firmamentumon túl a messzi űrbe (??). De nem mehet, mert van valaki, aki az égnél is messzebb van őtőle. Emily fejében talán volt volt ebben valami csavaros logika, de nehéz belátni, hogy mi lehetett az, hogy miért nem pattanhat fel ő legalább a firmamentumig — az se kutya — azért, mert még messzebb onnan üldögél valaki...

Talán azért nem, mert nem akarja jelenlétével zavarni azt a valakit, akinek ő nem kell.

Vagy pedig: ,Ha az az úr (hölgy?) nem volna olyan elérhetetlenül messze, vagyis felkereshető (és nyilván szerethető) volna, akkor Emilyvel madarat lehetne fogatni és akkor ő hipp-hopp mindjárt az egekig repülne ecélból, de hát így nincs miért égig ugrálnia örömében.' Lehet, hogy ez a megfejtés, de nem biztos.

Azt a rőföt takán úgy kell érteni, hogy „hát megállnék-e én egy semmi kis égboltozat azaz egy rőf miatt?",  vagyis hogy az égbolt távolsága annyi volna nekem, mint egy rőfnyi, karnyújtásnyi távolság. Vagy pedig népmesei stílusban humorizálva: ,lehetne az a firmamentum még egy rőfnyivel messzebb is, mint amilyen messze van, akkor sem’  stb.

Jó, hogy nem szívettépő fájdalommal dalolja szerelme viszonzatlanságát (le sem írja a szerelem szót, de persze könnyen odagondolható), mert az könnyen fordulhatna giccsbe, hanem ilyen naív, enyhén bohókás módon. Persze nem minden szívettépő vers giccses, például a Szép Ilonka vagy Poe A holló-ja sem. Érdemes elolvasni a cseh Otokar Březina „Dalolt a lány“ című nagyszerű torokszorító versét (itt a Bábelen); nem a saját fájdalmáról írta, hanem egy özvegyen maradt hölgy számára, annak kérésére.
   
(Mondani sem kell, hogy were no one farther than you jelentése: ha senki sem volna még nálatok is messzebb, azaz  ha nem lenne valaki, aki még nálatok is messzebb van.)

      
   
A vers 1861 körül keletkezett.