Sandburg, Carl: Potomac városa februárban (Potomac Town in February in Hungarian)

The bridge says: Come across, try me; see how good I am.
The big rock in the river says: Look at me; learn how to stand up. 
The white water says: I go on; around, under, over, I go on.          
A kneeling, scraggly pine says: I am here yet; they nearly got me last year.          
A sliver of moon slides by on a high wind calling: I know why; I’ll see you to-morrow; I’ll tell you everything to-morrow.

Így szól a híd: „Gyere át rajtam, próbálj ki; nézd, milyen erős vagyok."
A nagy szikla a folyóban így: „Nézz reám, tanulj a lábadon megállni."
A fehér víz mondja: „Tovább folyok; körben, alant, fölül, tovább."
Egy térdeplő, sovány fenyő ezt mondja: „Még itt vagyok; majdnem elkaptak tavaly."
Egy holdszilánk tovacsusszan a szélben, kiáltozva: „Tudom, miért; viszontlátásra holnapig; mindent elmondok néked holnap."