Herbert, George: Szeretet (Love in Hungarian)
Love (English)Love bade me welcome, yet my soul drew back, Guilty of dust and sin. But quick-ey'd Love, observing me grow slack From my first entrance in, Drew nearer to me, sweetly questioning If I lack'd anything.
"A guest," I answer'd, "worthy to be here"; Love said, "You shall be he." "I, the unkind, the ungrateful? ah my dear, I cannot look on thee." Love took my hand and smiling did reply, "Who made the eyes but I?"
"Truth, Lord, but I have marr'd them; let my shame Go where it doth deserve." "And know you not," says Love, "who bore the blame?" "My dear, then I will serve." "You must sit down," says Love, "and taste my meat." So I did sit and eat.
|
Szeretet (Hungarian)Szeretet várt rám, s lelkem megriadt vétkében, szennyesen, de ő meglátta mindjárt, emiatt lankadok szüntelen, s kedvesen tudakolni sietett, óhajom mi lehet.
Küszöböd méltóbb vendég lépje át! S ő szólt: Más ne legyen. Én, a galád? Ó, Legdrágább, terád nem vethetem szemem. Kézen fog ő, és mosolyog nagyot: Szemet ki más adott?
Uram, jaj! meggyaláztam: elbocsáss; vétkem elrejteném. S ő szólt: A vétked ki viselte más? Úgy hát szolgállak én. Ülj le, szólt rám, húsom oszd meg velem. S leültem, hogy egyem.
|