MacNeice, Louis: Az oszlopszent (Stylite in Hungarian)

The saint on the pillar stands,
The pillar is alone,
He has stood so long
That he himself is stone;
Only his eyes
Range across the sand
Where no one ever comes
And the world is banned.

Then his eyes close,
He stands in his sleep,
Round his neck there comes
The conscience of a rope,
And the hangman counting
Counting ro ten -
At nine he finds
He has eyes again.

The saint on the pillar stands,
The pillars are two,
A young man opposite
Stands in the blue,
A white Greek god,
Confident, with curled
Hair above the groin
And his eyes on the world.

Szent áll az oszlopon,
Az oszlop egyedül,
Olyan régóta vár,
Maga is megkövül;
Csak a szembogár
Fürkész a homokon,
Ide nem talál
Világi hatalom.

Azután becsukódik
A szeme, álmában áll,
Nyakára kötél fonódik,
Közel jár a halál,
Aztán a hóhér számol,
Számol majd tízig -
Kilencnél azon ámul,
Lát és látszik.

Szent áll az oszlopon,
Az oszlop dupla már,
Egy ifjú a kék ég
Hátterében áll,
Fehér, görög isten,     
Erős, ágyékra lágyan
Göndörödő szőrzet,  
S egy szempár a világra.