Sexton, Anne: Ilyen (Her Kind in Hungarian)

I have gone out, a possessed witch,

haunting the black air, braver at night;

dreaming evil, I have done my hitch

over the plain houses, light by light:

lonely thing, twelve-fingered, out of mind.

A woman like that is not a woman, quite.

I have been her kind.

I have found the warm caves in the woods,

filled them with skillets, carvings, shelves,

closets, silks, innumerable goods;

fixed the suppers for the worms and the elves:

whining, rearranging the disaligned.

A woman like that is misunderstood.

I have been her kind.

I have ridden in your cart, driver,

waved my nude arms at villages going by,

learning the last bright routes, survivor

where your flames still bite my thigh

and my ribs crack where your wheels wind.

A woman like that is not ashamed to die.

I have been her kind.

Kimentem, megszállt boszorkaként,

kisérteni fekete űrt, bátrabban este,

bűnt álmodva, horgomba éjt,

házakat, minden ablakot lesve,

magányos, nyolcujjú, régen élt asszony,

ki nem is asszony teste.

Ilyen asszony voltam én.

Barlangot leltem, fát sokat,

tettem ágyat, rá mécsest,

az alatt ácsoltam széket, faszobrokat,

etettem manót, rovarokat,

nyafogva rendezgettem dolgokat.

Egy meg nem értett asszony maradt.

Ilyen asszony voltam én.

Vittél szekeredben,

és vígan intettem jó éjjelt,

tanulva végső fényes utat még,

ahol lángod még engem éget,

s bordám reccsen hol kereked ér.

Asszony, ki meghalni nem szégyell.

Ilyen asszony voltam én.