Shakespeare, William: Színház az egész világ (All the world’s a stage in Hungarian)

Shakespeare, William

Szabó Lőrinc

Back to the translator

All the world’s a stage (English)

All the world’s a stage,

And all the men and women merely players;

They have their exits and their entrances;

And one man in his time plays many parts,

His acts being seven ages. At first the infant,

Mewling and puking in the nurse’s arms;

And then the whining school-boy, with his satchel

And shining morning face, creeping like snail

Unwillingly to school. And then the lover,

Sighing like furnace, with a woeful ballad

Made to his mistress’ eyebrow. Then a soldier,

Full of strange oaths, and bearded like the pard,

Jealous in honour, sudden and quick in quarrel,

Seeking the bubble reputation

Even in the cannon’s mouth. And then the justice,

In fair round belly with good capon lin’d,

With eyes severe and beard of formal cut,

Full of wise saws and modern instances;

And so he plays his part. The sixth age shifts

Into the lean and slipper’d pantaloon,

With spectacles on nose and pouch on side;

His youthful hose, well sav’d, a world too wide

For his shrunk shank; and his big manly voice,

Turning again toward childish treble, pipes

And whistles in his sound. Last scene of all,

That ends this strange eventful history,

Is second childishness and mere oblivion;

Sans teeth, sans eyes, sans taste, sans everything.

Uploaded by	Jakus Laura 1.
Publisher	.
Source of the quotation	https://www.poetryfoundation.org/poems/56966/speech-all-the-worlds-a-stage

Színház az egész világ (Hungarian)

Színház az egész világ,

És színész benne minden férfi és no:

Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár

Életében, melynek hét felvonása

A hét kor. Első a kisded, aki

Dajkája karján öklendezik és sír.

Aztán jön a pityergő, hajnalarcú,

Táskás nebuló: csigamódra és

Kelletlen mászik iskolába. Mint a

Kemence, sóhajt a szerelmes, és

Bús dalt zeng kedvese szemöldökéről.

Jön a párduc - szakállú katona:

Cifra szitkok, kényes becsület és

Robbanó düh: a buborék hírért

Ágyúk torkába bú. És jön a bíró:

Kappanon hízott, kerek potroh és

Szigorú szem és jól ápolt szakáll:

Bölcseket mond, lapos közhelyeket,

S így játssza szerepét. A hatodik kor

Papucsos és cingár figura lesz:

Orrán ókula, az övében erszény,

Aszott combjain tágan lötyög a

Jól ápolt ficsúr - nadrág; férfihangja

Gyerekessé kezd visszavékonyodni,

Sípol, fütyül. A végső jelenet,

Mely e fura s gazdag mesét lezárja,

Megint gyermekség, teljes feledés,

Se fog, se szem, se íny tönkremenés!

Szabó Lőrinc

Uploaded by	Jakus Laura 1.
Source of the quotation	http://www.gyogyito.eoldal.hu/cikkek/versek/shakespeare_-ahogy-tetszik_-ii_-felvonas-7_-szin_-szabo-lorinc-forditasa.html