This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Shakespeare, William: LXXV. Szonett (LXXV. Sonnet in Hungarian)

Portre of Shakespeare, William

LXXV. Sonnet (English)

So are you to my thoughts as food to life,
Or as sweet-season'd showers are to the ground;
And for the peace of you I hold such strife
As 'twixt a miser and his wealth is found.

Now proud as an enjoyer, and anon
Doubting the filching age will steal his treasure;
Now counting best to be with you alone,
Then better'd that the world may see my pleasure:

Sometime all full with feasting on your sight,
And by and by clean starved for a look;
Possessing or pursuing no delight
Save what is had, or must from you be took.

   Thus do I pine and surfeit day by day,
   Or gluttoning on all, or all away.

Uploaded byDvorcsák Gábor Imre
Source of the quotation

LXXV. Szonett (Hungarian)

Az vagy nekem, mi létnek az étel,
Mint földnek édes fűszerű zápor,
S jussomért én küzdök oly merészen,
Mint egy skót, ki kincse kapcsán bátor.

Most büszke műértő, de ízibe
Rádöbben: az Idő lopja kincsét;
Most csak ő: te az ő biznisze -
Majd vélem: eléd a világ hétrét;

Csordultig a szívem látásoddal,
S alig várom, hogy végre lássalak;
Gyönyörért csak téged áldlak, s okkal:
Csak mit adsz, adhatsz, - minden más salak.

   Mind megeszem, vagy mind félreteszem,
   Nap mint nap így zabálok s éhezem.

Uploaded byDvorcsák Gábor Imre
Source of the quotationsaját