Barrett-Browning, Elizabeth: Portugál szonettek II (Sonnets From the Portuguese II in Hungarian)

But only three in all God's universe
Have heard this word thou hast said, - Himself, beside
Thee speaking, and me listening! and replied
One of us... that was God,... and laid the curse
So darkly on my eyelids, as to amerce
My sight from seeing thee, - that if I had died,
The deathweights, placed there, would have signified
Less absolute exclusion. 'Nay' is worse
From God than from all others, O my friend!
Men could not part us with their worldly jars,
Nor the seas change us, nor the tempests bend;
Our hands would touch for all the mountain-bars:
And, heaven being rolled between us at the end,
We should but vow the faster for the stars.

A nagyvilágon nem hallotta senki,
Mit mondtál, csak mi hárman: fenn az Úr,
Te, aki mondtad, és én, – válaszul
Csak Isten szava dörgött odafenn, ki
Sóvár szememre irgalmatlanul
Átkot dobott: ne tudjam rád se vetni;
A halál sem tud ily vakká temetni,
Ily súly alá. – Az Úr ajkairul
Szörnyűbb a Nem, mint mástól, Kedvesem,
Földi szó nem marná szét boldogságunk,
A ránk viharzó tenger dühe sem
Hegyek csúcsába kapaszkodna vágyunk,
S ha közénk dőlne lángolón a menny,
A csillagok közt vetnénk meg a lábunk.