Barrett-Browning, Elizabeth: Portugál szonettek XXX (Sonnets From the Portuguese XXX in Hungarian)

I see thine image through my tears to-night,
And yet to-day I saw thee smiling. How
Refer the cause?---Beloved, is it thou
Or I, who makes me sad? The acolyte
Amid the chanted joy and thankful rite
May so fall flat, with pale insensate brow,
On the altar-stair. I hear thy voice and vow,
Perplexed, uncertain, since thou art out of sight,
As he, in his swooning ears, the choir's amen.
Beloved, dost thou love? or did I see all
The glory as I dreamed, and fainted when
Too vehement light dilated my ideal,
For my soul's eyes? Will that light come again
As now these tears come---falling hot and real?

Könnyemen át mutatja képedet
Ez éj, bár láttam mosolyod ma. Szólj,
Te érted ezt? S rám ily bút te hozol?
Vagy én magam? A ministráns-gyerek
Hálás ritusok s boldog énekek
Közt omlik így el – sáppatag s komoly
Arccal – az oltár előtt. Minthogy oly
Messze vagy, tompán hallom esküdet, 
Mint ő, aléltan, a kar ámenét.
Szeretsz? Vagy mind e glóriát magam
Álmodtam csak, s a lelkem elalélt,
Látván: eszményem vad fényben suhan
Túl látkörén? E fény gyúl-hull-e még,
Mint könnyem ... forrón s valóságosan?