Poe, Edgar Allan: M.L.S.-nek (To M. L. S——* in Hungarian)

Of all who hail thy presence as the morning-
Of all to whom thine absence is the night-
The blotting utterly from out high heaven
The sacred sun- of all who, weeping, bless thee
Hourly for hope- for life- ah! above all,
For the resurrection of deep-buried faith
In Truth- in Virtue- in Humanity-
Of all who, on Despair's unhallowed bed
Lying down to die, have suddenly arisen
At thy soft-murmured words, "Let there be light!"
At the soft-murmured words that were fulfilled
In the seraphic glancing of thine eyes-
Of all who owe thee most- whose gratitude
Nearest resembles worship- oh, remember
The truest- the most fervently devoted,
And think that these weak lines are written by him-
By him who, as he pens them, thrills to think
His spirit is communing with an angel's.

*This poem was dedicated to Mrs. Marie Louise Shew.

Mind közt, kinek hajnalt jelent a jöttöd,
Mind közt, kinek éjt hoz a távozásod,
A szent napfény kialvását az áldott
Égboltról - mind közt, aki sírva áld
A reményért - az életért - hogy újra
Éled a már oly mélyre temetett hit
Igazságban, Emberségben s Erényben -
Mind közt, ki a Csüggedés durva ágyán
halálra készülvén, föltámadott
Lágyan súgott szavaidra: "Legyen fény!",
Lágyan súgott szavaidra, miket
Szeráf-szemed fénye valóra váltott -
Mind közt, ki legtöbbet köszön neked
S hálája már-már imádás - tekints
A leghűbbre, a legigazabb hívedre,
S tudd, hogy ő írta e gyarló igéket,
S míg írta, remegett a gondolatra,
Hogy szelleme egy angyaléba olvad.

Marie Louise Shew annak a New York-i orvosnak a lánya, aki Poe feleségét ápolta halála előtt, majd a nagybeteg Poe-t gondozta.