Yeats, William Butler: Hol van már az a tánc (Those Dancing Days Are Gone in Hungarian)

Come, let me sing into your ear;
Those dancing days are gone,
All that silk and satin gear;
Crouch upon a stone,
Wrapping that foul body up
In as foul a rag:
I carry the sun in a golden cup.
The moon in a silver bag.

Curse as you may I sing it through;
What matter if the knave
That the most could pleasure you,
The children that he gave,
Are somewhere sleeping like a top
Under a marble flag?
I carry the sun in a golden cup.
The moon in a silver bag.

I thought it out this very day.
Noon upon the clock,
A man may put pretence away
Who leans upon a stick,
May sing, and sing until he drop,
Whether to maid or hag:
I carry the sun in a golden cup,
The moon in a silver bag.

Engedd füledbe dalolnom
Hol van már az a tánc
Kőre kell kuporodnod
Nincs már selyem cucc
Keshedt tested csavarod
Elkeshedt tüllbe
Arany csészében viszem a napot
A holdat ezüst retikülben
 
Szórj átkot, én túldalolom
Mit számít, ha a fickó
Neked, ki örömöt adott
Gyerekek, akiket nemzett
Alszanak valahol – sok hős holt
Márványtól hűlten
Arany csészében viszem a napot
A holdat ezüst retikülben
 
Elgondoltam én e napot
Mutat az óra delet
Akinek támasztéka a bot
Az már nem tettet
Míg összeesek, dalolok
Banya vagy lány fülbe:
Arany csészében viszem a napot
A holdat ezüst retikülben