This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Byron, George: Saul (Saul in Hungarian)

Portre of Byron, George
Portre of Israel Efraim

Back to the translator

Saul (English)

               I.

⁠   Thou whose spell can raise the dead,
⁠⁠       Bid the Prophet's form appear.
⁠   "Samuel, raise thy buried head!
⁠⁠       King, behold the phantom Seer!"
Earth yawned; he stood the centre of a cloud:
Light changed its hue, retiring from his shroud.
Death stood all glassy in his fixéd eye;
His hand was withered, and his veins were dry;
His foot, in bony whiteness, glittered there,
Shrunken and sinewless, and ghastly bare;
From lips that moved not and unbreathing frame,
Like caverned winds, the hollow accents came.
Saul saw, and fell to earth, as falls the oak,
At once, and blasted by the thunder-stroke.
  
  
               II.

"Why is my sleep disquieted?
Who is he that calls the dead?
Is it thou, O King? Behold,
Bloodless are these limbs, and cold:
Such are mine; and such shall be
Thine to-morrow, when with me:
Ere the coming day is done,
Such shalt thou be—such thy Son.
Fare thee well, but for a day,
Then we mix our mouldering clay.
Thou—thy race, lie pale and low,
Pierced by shafts of many a bow;
And the falchion by thy side
To thy heart thy hand shall guide:
Crownless—breathless—headless fall,
Son and Sire—the house of Saul!"
  
   
(1815)



Uploaded byEfraim Israel
Source of the quotationhttps://en.wikisource.org/wiki/The_Works_of_ Lord_Byron_(ed._Coleridge,_Prothero)/Poetry/ Volume_3/Hebrew_Melodies/Saul

Saul (Hungarian)

               I.

   Teneked halott felel:
      Prófétát hozzon a báj!
   „Gyere hát fel, Sámuel!
      Láss Látnokot, te Király!”
A föld kitátja száját s ott áll ő:
Színt vált testén a durva szemfedő.
Szemből üvegmerev halál mered;
Karja mint kóró, kiszáradt erek;
Két lába csontfehér és hullaszín,
Mint kísértet aszott, nincs rajtuk ín;
Nem-mozgó szájában nincs lehelet,
Csak kongó hang mint barlangos szelek.
Saul, mint tölgy zuhan, földre zuhant,
Mint villámsújtott, mint kit vár a hant.
   
   

               II.
   
„Mivégre riasztanak?
Ki zavarja a holtakat?
Te vagy az, Király? No nézd,
Vértelen már ez a kéz,
Ez a test éppoly hideg,
Mint holnap lesz a tied:
Még el sem múlik a nap,
Ilyen leszel, s a Fiad!
Élj, élj — de csak egy napig,
S velem rohadsz te is itt!
Te! — a te családodat
Átjárják lándzsavasak;
Kardod lesz, mit bevezet
Szívedbe saját kezed:
Koronátlan porba hull
Nemzetséged, s te, Saul!"

   
   
   
   
L. Sámuel 1. könyve, 28. fejezet. — Azt mondta valakinek Byron: „Én mindig amondó voltam, hogy ez a legkiválóbb, legtökéletesebb boszorkányjelenet [ti. a bibliabeli], amelyet valaha is írtak és kigondoltak; Ön nyilván egyetért velem, ha figyelembe veszi az esemény összes körülményeit, a szereplők kilétét, és mind ezzel együtt a nyelvezet komolyságát, egyszerűségét és méltóságteljes fenségét", vagyis azt gondolta, hogy mind ehhez nincs semmi hozzátennivaló — és hozzátett... „Ha én zeneszerző vagyok, akkor zenét kell szereznem", mondta Alban Berg; a költő is attól költő, hogy költ, költ, költ, az író attól író, hogy ír, ír, ír, ha kell, ha nem kell; ez az irodalom és ez a kultúra. Ritka a remekmű mint a fehér holló. A világirodalom legnagyobbjai is összeírtak sok középszerű művet sőt silányságokat is, és még publikálni sem átallták őket... De végeredményben igazuk volt. Byron verse nem is rossz, de csak amolyan sztereotip módon jó, kevéssé eredeti retorikus fordulatokkal színezi ki azt, ami a Bibliában, stilisztikai cirkalmak nélkül, sokkal lenyűgözőbb. Lehet, hogy ezért nem nyúltak ehhez a témához a nagy drámaírók; csak Voltaire, Alfieri és Lamartine egy-egy darabjáról van tudomásom. Byron verse színpadias jelenet, a „színpadias" szónak nem vagy nem csak pozitív értelmében. Groteszk dolog egy próféta, ráadásul halott próféta, amint hatásos poétikai eszközökkel fejez ki ilyen végzetszerű dolgokat.

Rilke is írt verset Saulról és Sámuelről (l. ott: „Sámuel megjelenik Saul előtt”), valamint Shaul Tchernichovsky héberül (l. a jiddis költőknél; „Saul az endori boszorkánynál”). Tchernichovsky versében is van némi fölösleges teatralitás, a halottidézés technikai részleteinek fölösleges és zavaró ecsetelése, de ott nem az a lényeg.



Uploaded byEfraim Israel
Source of the quotationsaját fordítás

minimap