Whitman, Walt: I Sit and Look Out

I sit and look upon all the sorrows of the world, and upon all oppression and shame, 
I hear secret convulsive sobs from young men at anguish with themselves, remorseful after deeds done,
I see in low life the mother misused by her children, dying, neglected, gaunt, desperate,
I see the wife misused by her husband, I see the treacherous seducer of young women, 
I mark the ranklings of jealousy and unrequited love attempted to be hid, I see these sights on the earth, 
I see the workings of battle, pestilence, tyranny, I see martyrs and prisoners, 
I observe a famine at sea, I observe the sailors casting lots who shall be kill'd to preserve the lives of the rest, 
I observe the slights and degradations cast by arrogant persons upon laborers, the poor, and upon negroes, and the like; 
All these – all the meanness and agony without end I sitting look out upon, 
See, hear, and am silent

1860

Ülök, és a világ minden bánatát, elnyomását és gyalázatát vigyázom én,
Fiatal férfiak titkolt görcsös zokogását hallom, akik az elkövetett gaztettektől gyötrődnek bűnbánóan,
A nincstelenségben látom a gyermekeitől kihasznált anya haldoklását, elhagyatottságát, komorságát, elkeseredését,
Látom a férjétől kihasznált asszonyt, fiatal nők álnok csábítóját látom,
A féltékenység elmérgesedését figyelem, és a leplezni kívánt, viszonzatlan szerelmet, ily látnivalókat szemlélek a földön,
Látom a háború, a dögvész és a zsarnokság műveit, látom a mártírokat és a fegyenceket,
Az ínséget figyelem a tengeren, a sorsot húzó tengerészekre figyelek, kit ölnek meg, hogy a többiek életét megtartsa,
Munkásokon, szegényeken, négereken és efféléken figyelem a dölyfösöktől odavetett megalázást és lekicsinylést;
Ülök és vigyázom mindezeket – az összes végtelen aljasságot és gyötrelmet,
Látok, hallok, és néma vagyok én