MacEwen, Gwendolyn: Világegyetem és: a villamos kert (Universe And: The Electric Garden in Hungarian)

the protons and the neutrons move, gardener,
site their sons, spirals of sense,
and servant their planets,
their negative pebbles
in a pool among electrons like
mad bees
    circle;
         the nuclei reach out
to harness them;
     will of the sun reach out,
strap earth, strap moon, slowly excite
other stars, set, set the sweet fanatic pace
going;
   telescopes turn inward, bend down.

in our garden electric roses
which spark, push light, push fuchsia
in flailing grass

and spines of long magnetic seas cloy…
rake their depths for dusts; all holds;
the spines hold the elemental jelly
of the sea's flesh there…

I walk warily through
my electric garden

kertész, a protonok s neutronok vándorolnak
nemzik napjaink, eszmélet spirálködét,
s negatív kavicsaikat
a bolygókat, a holdak
tavába hajigálják; az elektronok mint
őrült méhek
       keringenek;
            a maguk vonzása
igába fogja őket;
          a nap akarata vonzás,
földet, holdat istrángol, lassan fölajz
más csillagokat is, megszabja az édes, megszállott
ütemet;
  teleszkópok lehajlanak, magukba néznek.

kertjeinkben villamos rózsák
sziporkáznak, fényt löknek, bíborvöröset
kígyózó fű közé

és hosszú mágneses tengerek gerince tölt el…
gereblyézi a mély porát; egybetart minden;
a tenger húsának ős-kocsonyáját
tartják a csigolyák ott…

óvatosan sétálok
villamos kertemben