MacEwen, Gwendolyn: Balkéz és Hiroshima (The Left Hand and Hiroshima in Hungarian)

asked once why I fanned my fingers before my eyes
to screen the strange scream of them I, sinister, replied:
Recently I dropped a bomb upon Hiroshima.

as for the mad dialectics of my tooth-chewed hands
I knew nothing; the left one was responsible and
abominably strong, bombed the flower of Hiroshima.

only because my poems are lies do they earn the right
to be true, like the lie of that left hand at night
in the cockpit of a sad plane trailing God in its wake.

all the left hands of your bodies, your loud thumbs
did accomplice me! men women children at the proud womb,
we have accomplished Hell. Woe Hiroshima…

you have the jekyll hand you have the hyde hand
my people, and you are abominable; but now I am in proud and
in uttering love I occur four-fingered and garbed
in a broken gardener's glove over the barbed
                  garden
                  of Hiroshima…

kérdezted egyszer miért terpesztem ujjaim szemem előtt,
hogy furcsa sikolyuk kiszűrjem, s baljósan így feleltem:
Nemrégiben bombát dobtam Hiroshimára.

s ami fog-marta kezeim eszelős dialektikáját
illeti, honnan tudnám; balkezem volt a felelős,
utálatos-erős, az bombázta Hiroshima virágját.

hazudtak verseim, s tán azért van joguk
izgulni, mint ama kéz tette az éjszakában
a gyászos gép kormányánál, kit távolról követ az Isten.

testek minden balkeze, hangos hüvelyketek
váltatok cinkosaimmá! férfi, gyerek, nő, a büszke anyaölnél,
megvalósítottuk a Poklot. Óh, jaj, Hiroshima…

tiétek a Jekyll kéz, tiétek a Hyde kéz,
óh népem, s undokságos vagy; de most én vagyok büszke és
szeretettel szólván négy ujjal éledek meg
egy szakadt kertész-kesztyűben a szögesdróttal kerített
                   hiroshimai
                   kertben…