Irish Minstrelsy: Csak a whisky gyógyít minden bajt (Whiskey is the potion that can cure every ill’ in Hungarian)

At the dawning of the morn, ere you start from the bed,
Try and clear away the vapours which the night has shed,
If drowsy or if dull,
At the bottle take a pull,
And comfort thro' your bosom the gay draught shall spread:
Moist'ning, cheering, life-endearing,
Humour-lending, mirth-extending –
Be the whiskey ever near thee thro' the day and the night;
'Tis the cordial for all ages,
Each evil it assuages
And to bards, and saints, and sages
Gives joy, life, and light.

Oh! whiskey is the potion that can cure every ill,
'Tis the charm that can work beyond the doctor's skill;
If sad, or sick, or sore,
Take a bumper brimming o'er,
And sprightliness and jollity shall bless thee still:
Still seducing, glee-producing,
Love-inspiring, valor-firing –
'Tis the nectar of the Gods – it is the drink divine;
Let no travell'd dunce again,
Praise the wines of France or Spain,
What is claret or champagne? –
Be the whiskey mine.

Oh! bright will be your pleasures, and your days will be long,
Your spirits ever lively, and your frame still strong;
Your eyes with joy shall laugh,
If heartily you quaff,
Of the liquor dear and cheering to the child of song:
Gout-dispelling, cholic-quelling,
Agues-crushing, murmurs hushing, –
To the limbs all old and feeble it will youth restore;
And the weak one who complains,
Of his weary aches and pains,
If the bottle well he drains,
Shall be sick no more.

 
by Thomas Furlong

Hogyha hajnalpír dereng, s elhagynád ágyadat,
Kergesd szét a sok lidércet és az árnyakat,
Bár az álom még nyomaszt,
Ott a flaska, jót ihatsz,
Áthevít a víg nedű, és jókedved felfakad:
Bút apasztó, éltet osztó,
Nedvfakasztó, kedvdagasztó,
Éjjel-nappal legyen kéznél egy kis whisky hát,
Míg csak ember él a földön,
Minden bút e gyógyszer öljön,
Bárdon, szenten és a bölcsön
Ez tegyen csodát.

Ügy bizony! ha whisky gyógyít, nem fáj fej, torok,
Többet ér e bájital, mint a doktorok.
Hogyha bús vagy s nagybeteg,
Fogd a megtelt serleget,
S fürgén pattansz, kedv hevít - boldog állapot:
Bűnre hívó, bajt lebíró,
Csókra bújtó, vágyra gyújtó -
Istenek nedűje ez - égi rejtelem;
Hadd mondja sok ostoba,
Jó a bor, ha francia,
Pezsgő, bordói - mia'?
Whisky kell nekem.

Fénylő örömök között töltöd hosszú életed,
Nem vénül meg szellemed, tested mindig ép lehet;
Szemed tüstént felragyog,
Ha a kupát felkapod,
S hörpintesz a drága szeszből, melytől harsan éneked:
Köszvényt oszlat, görcsöt foszlat,
Lázat tüntet, morgást szüntet,
Fáradt, gyenge tagjaidba ifjúságot olt,
És kit égő fájdalom
Bágyaszt, zaklat, bánt nagyon,
A flaskából jót igyon,
S nem kínozza gond.