This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Spicer, Jack: Fonémika (Phonemics in Hungarian)

Portre of Spicer, Jack

Phonemics (English)

No love deserves the death it has. An archipelago
Rocks cropping out of ocean. Seabirds shit on it. Live out their lives on it.
What was once a mountain.
Or was it once a mountain? Did Lemuria, Atlantis, Mu ever exist except in the minds of old men fevered by the distances and the rocks they saw?
Was it true? Can the ocean of time claim to own us now adrift
Over that land. In that land. If memory serves
There (that rock out there)
Is more to it.

*

Wake up one warm morning. See the sea in the distance.
Die Ferne, water
Because mainly it is not land. A hot day too
The shreads of fog have already vaporized
Have gone back where they came from. There may be a whale in this ocean.
Empty fragments, like the shards of pots found in some Mesopotamian expedition. Found but not put together. The unstable
Universe has distance but not much else.
No one’s weather or room to breathe in.

*

On the tele-phone (distant sound) you sounded no distant than if you were talking to me in San Francisco on the telephone or in a bar or in a room. Long
Distance calls. They break sound
Into electrical impulses and put it back again. Like the long telesexual route to the brain or the even longer teleerotic route to the heart. The numbers dialed badly, the connection faint.
Your voice consisted of sounds that I had
To route to phonemes, then to bound and free morphemes, then to syntactic structures. Telekinesis
Would not have been possible even if we were sitting at the same table. Long
Distance calls your father, your mother, your friend, your lover. The lips
Are never quite as far away as when you kiss.
An electric system.
“Gk. ήλέκτρον, amber, also shining metal; allied to ήλέκτωρ, gleaming.”

*

Malice aforethought. Every sound
You can make making music.
Tough lips.
This is no nightingale. No-
Body’s waxen image burned. Only
Believe me. Linguistics is divided like Graves’ mythology of mythology, a triple goddess - morphology, phonology, and syntax.
Tough lips that cannot quite make the sounds of love
The language
Has so misshaped them.
Malicious afterthought. None of you bastards
Knows how Charlie Parker died. And dances now in some brief kingdom (Oz) two phonemes
That were never paired before in the language.

*

Aleph did not come before Beth. The Semitic languages kept as strict a separation between consonant and vowel as between men and women. Vowels somehow got between to produce children. J V H
Was male. The Mycenaean bookkeepers
Mixed them up (one to every 4.5)  (A = 1, E = 5, I = 9, O = 15, U = 21)
Alpha being chosen as the queen of the alphabet because she meant “not.”
Punched IBM cards follow this custom.
What I have chosen to follow is what schoolteachers call a blend, but which is not, since the sounds are very little changed by each other
Two consonants (floating in the sea of some truth together)
Immediately preceded and/or followed by a vowel.

*

The emotional disturbance echoes down the canyons of the heart.
Echoes there - sounds cut off - merely phonemes. A ground-rules double. You recognize them by pattern. Try.
Hello shouted down a canyon becomes huhluh. You, and the canyons of the heart,
Recognize feebly what you shouted. The vowels
Are indistinguishable. The consonants
A pattern for imagination. Phonemes,
In the true sense, that are dead before their burial. Constructs
Of the imagination
Of the real canyon and the heart’s
Construct.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://anotherpoetrysite.blogspot.hu

Fonémika (Hungarian)

Egyetlen szerelem sem érdemli meg a halálát. Szigetvilág
Sziklái buknak ki az óceánból. Tengeri madarak piszkítanak rájuk. Élik rajta az életüket.
Amely valaha hegy volt.
Vagy hegy volt valaha? Létezett egykoron Lemuria, Atlantisz, Mu vagy csak öregemberek távolság hevítette képzeletében, és a sziklák, amiket láttak?
Igaz volt? Követelhet az idő óceánja minket magának, kik most a felé a vidék felé
Sodródunk. Azon a vidéken. Ha az emlékezet jó ott
Valamire (az a szikla ott kívül),
Az annál is több.

*

Ébredj fel egy meleg reggelen. Nézd a távolban a tengert.
Die Ferne, víz
Mert nem szárazföld jórészt. A nap is meleg
A ködfoszlányok már elenyésztek
isszatértek oda, ahonnan jöttek. Bálna is lehet ebben az óceánban.
Sivár töredékek, mint edénycserepek, amiket valamelyik mezopotámiai expedíción találtak. Megtaláltak, de össze már nem illesztettek. A bizonytalan
Világegyetemnek van távlata, de szinte egyebe sincs.
Sennkinek sincs klímája vagy szobája a belélegzéshez.

*

A tele-fonban (távoli hang) nem hallatszottál távolibbnak, mintha San Franciscóban beszélnél velem telefonon egy bárban vagy egy szobában. Távolsági
Beszélgetések. A hangot elektromos
Lüktetéssé tördelik, aztán meg visszaváltják. Mint a hosszú teleszexuális út az agyhoz vagy a még hosszabb teleerotikus út a szívhez.
Rosszul tárcsázott számok, téves kapcsolás.
Hangod hangokból állt, melyeket nekem kellett
Fonémákká rendeznem, aztán kötött és szabad morfémákká, aztán mondattani szerkezetekké. A telekinézis
Akkor sem lett volna lehetséges, ha ugyanannál az asztalnál ültünk volna.
Távolsági beszélgetések apáddal, anyáddal, a barátoddal, a szeretőddel. Az ajkak
Soha nincsenek olyan távol, mint mikor csókolsz.
Elektromos rendszer.
„Gör. ήλέκτρον, borostyán, meg ragyogó fém; rokona a ήλέκτωρ-nek, csillogó."

*

Előre megfontolt rosszhiszeműség. Minden hang
Amit zenélve adsz ki.
Merev ajkak.
Ez nem csalogány. Sen-
Ki viasz képmása nem égett. Csak
Higgyél nekem. A nyelvészet megosztott mint Graves mitológiájának mitológiája, hármas istennő - morfológia, fonológia és szintaxis.
Merev ajkakon nemigen lehet a szeretet hangjait kiadni.
Így a nyelv
Elvetélte őket.
Maliciózus hátsógondolat. Egyikőtök sem tudja, kurafiak,
Hogyan halt meg Charlie Parker. És most valami rövidéltű királyságban (Oz) két fonémát ad elő
Melyeket korábban sosem párosítottak a nyelvben.

*

Aleph nem Beth előtt jött. A sémi nyelvek a mássalhangzókat és a magánhangzókat ugyanolyan szigorúan elválasztották egymástól mint a férfiakat és a nőket. A magánhangzók valahogy közéjük keveredtek, hogy gyerekeket nemzzenek. J V H
Hímnemű volt. A mükénéi könyvelők
Összekeverték őket (egyet adtak minden 4,5-höz)  (A=1, E=5, I=9, O=15, U=21)
Alfát azért választották az ábécé királynőjévé, mert azt jelentette, „nem".
IBM lyukkártyaszalagok őrzik ezt a szokást.
Én azt választottam követésre, amit az iskolamesterek keveréknek neveznek, de ami nem az, mert a hangok nagyon kevéssé változtatták meg egymást
Két mássalhangzót (valamely igazság tengerében együtt lebegve)
Közvetlenül megelőz és/vagy követ egy magánhangzó.

*

Érzelmi zűrzavar visszhangzik a szív szakadékaiban.
Amik ott visszhangoznak - hangkieséssel - csak fonémák. Kettős alapszabály. Felismerhetők a sablonról. Próbáld ki.
Ha egy hallót lekiabálsz egy szakadékba, hahlóh lesz belőle. Te és a szív szakadékai,
Alig ismeritek fel, amit kiáltottál. A magánhangzókat
Nem lehet megkülönböztetni. A mássalhangzók
Mintául szolgálnak a képzeletnek. A fonémák
Valójában már temetésük előtt halottak. A képzelet
Szerkezetei
Az igazi szakadéké és a szív
Szerkezete.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationK. I.

minimap