Borges, Jorge Luis: Olaus Magnus (1490-l558) (Olaus Magnus (1490-1558) in Hungarian)
Olaus Magnus (1490-1558) (Spanish)El libro es de Olaus Magnus el teólogo Que no abjuro de Roma cuando el Norte Profesó las doctrinas de John Wyclif, De Hus y de Lutero. Desterrado Del Septentrión, buscaba por las tardes De Italia algún alivió de sus males Y compuso la historia de su gente Pasando de las fechas a la fábula. Una veu, una sola, la he tenido En las manos. El tiempo no ha borrado El dorso de cansado pergamino, La escritura cursiva, los curiosos Grabados en acero, las columnas De su docto latin. Hubo aquel roce. Oh no leído y presentido libro, Tu hermosa condición de cosa eterna Entro una tarde en las perpetuas aguas De Heráclito, que siguen arrastrándome.
|
Olaus Magnus (1490-l558) (Hungarian)A teológus Olaus Magnus könyve, ki nem hagyta el Rómát, mikor Észak John Wyclif, Husz és Luther tanait fogadta el. Északfok száműzöttje, hosszú itáliai éjszakákon keresett bajára enyhűletet, és megírta népe történetét, a tényeket mesékkel váltogatva. Egyszer, egyetlenegyszer volt kezemben a könyve. Idő nem morzsolta széjjel elsárgult vaskos pergamen-kötését, a kurzív szedést, a válogatott acélmetszeteket, hasábba tördelt tudós latinját. Érzem érintését. Ó nem olvasott könyv, csak sejtve-sejtett, szépséged, mely az örök dolgoké, egy délután belépett Hérakleitosz folyójába, és már sosem ereszt el.
|