Zenea, Juan Clemente: Emlékkönyvbe (En un álbum in Hungarian)
|
En un álbum (Spanish)Tú vas hacia una orilla de donde triste vengo, lo que tú buscas ahora es ¡ay! lo que yo dejo!
Tú vas a ver un alba que baña de oro el cielo, y yo a ver un sol mustio que ya se está poniendo.
Tú vas a sembrar flores en fértiles terrenos, yo voy a alzar mi tienda en áridos desiertos.
Vas a lanzar tu barca sobre un océano inmenso, vas a aplicar al labio la copa de los sueños.
¡Que duerma entre las velas la cólera del viento, que amor rompa las ondas al golpe de sus remos!
¡Que como yo, no tengas que suplicar al cielo, que encuentres ¡ay! almíbar donde yo hallé veneno!
1859
|
Emlékkönyvbe (Hungarian)Mégy ama partra, honnét én búsan visszatérek: amit te most keresgélsz, jaj, én vesztettem, én, el!
Mégy, hogy csodáld a hajnalt, aranyfényt fest az égre: én borús napra nézek, kezd éjre hunyni végre.
Mégy, hogy fakassz virágot termékeny televényen: megyek, sátram fölüssem sivár puszták derében.
Mégy, hogy gályád kiröppentsd roppant tenger vizére: mégy, hogy ifjúi ajkad az álmok kelyhe érje.
Szunnyadjon vásznaid közt veszett vihara szélnek, hab dühét rontsa vágyad evező-verdeséssel.
Ne kelljen könyörögnöd, mint énnekem, az éghez: hol én méregre leltem, ó, mindig lelj te mézet!
|