Chansons populaires, .: A La Rochelle-i leányok (népdal) (Les Filles de La Rochelle in Hungarian)

(Ce) sont les filles de La Rochelle,
Ont armé un bâtiment,
Pour aller faire la course
Dedans les mers du Levant.

Refrain
Ah ! La feuille s'envole, s'envole,
Ah ! La feuille s'envole au vent.

2.
La grand-vergue est en ivoire,
Les poulies en diamant ;
La grand-voile est en dentelle,
La misaine en satin blanc ;

3.
Les cordages du navire
Sont de fils d'or et d'argent,
Et la coque est en bois rouge
Travaillé fort proprement ;

4.
L'équipage du navire,
C'est tout filles de quinze ans ;
Le capitaine qui les commande
Est le roi des bons enfants.

5.
Hier, faisant sa promenade
Dessus le gaillard d'avant,
Aperçut une brunette
Qui pleurait dans les haubans :

6.
Qu'avez-vous, gentille brunette,
Qu'avez-vous à pleurer tant ?
Av'vous perdu père et mère
Ou quelqu'un de vos parents ?

7.
J'ai cueilli la rose blanche,
Qui s'en fut la voile au vent :
Elle est partie vent arrière,
Reviendra-z-en louvoyant…

La Rochelle-i leányok
Föl nagy hajót szereltek,
Sétálgatni egy kicsit
Tengerén Napkeletnek.

Refrén
A levelek röpülnek,
Sej, a szélbe vettetnek.

2.
Elefántcsont az árbóc,
Gyémánt a csigák helyén;
Fővitorla csipkéből,
Elővitorla — selyem.

3.
A hajó kötélzete
Csupa ezüst és arany,
Veres fából a hajó
Deszkaszála valahány.

4.
A legénység csupa jó
Tizenötéves leány ;
Jó gyerekek királya
A hajón a kapitány.

5.
Tegnap az előbástyán
Ahol feszül a csarnak,
Hát csak lát egy pityergő
Leánykát egy szép barnát.

6.
Miért sír, barna kislány?
Mit vesz oly igen zokon?
Tán elhúnyt apja, anyja,
Vagy valamely hű rokon?

7.
Rózsát téptem, fehéret,
Elrepült a szél hátán,
Hátszéllel repült tova,
Hozzám visszaszáll még tán?

https://www.youtube.com/watch?v=0JL_em8WOvE 
https://www.youtube.com/watch?v=lJlfZh9jUcY 
https://www.youtube.com/watch?v=JQp-nP335Yo 
https://www.youtube.com/watch?v=txsJ5XGt040 

Megjegyzés. A francia prozódia alapja a szótagszám. A páratlan szótagszámú sorokat trocheusokkal ( — U , egy hosszú, egy rövid szótag) szokták magyarra fordítani, nem pontosan ugyan, de ez nagyjából mégis  ilyen:  tá-ti  tá-ti  tá-ti... lüktetést ad a versnek. A francia versnek nincs semmiféle ilyen monoton lüktetése, még a természetes beszéd hangsúlyos szótagjainak szabályos elosztása útján sem mint az angol vagy a német versekben. Ezért én húzódozom a francia versek fordításának  szokásos módjától;  kiókumláltam rá egy bizonyos módszert (l. Sully Prudhomme „A naplemente” c. versének fordításához írt jegyzetet). Azzal a módszrrel elkerülhető a monoton lüktetés, de azért sajnos az olyan fordítás hangzása sem hasonlít jobban a francia vers hangzására, ráadásul roppant nehéz és nem tetszetős, nem „fülbemászó”. Hogy nem tetszetős, az szerintem nem hátránya hanem előnye, de nem hiszem, hogy akad valaki is, aki egyet ért velem ebben... hiszen az úgynevezett rímes-[és többékevésbé]időmértékes verselés óriási sikerét éppen az magyarázza, hogy játszi könnyedséggel érhető el vele nagyon kellemes ritmikus hatás.

A fenti népdal hét szótagos sorokból áll, de néhány sor a klasszikus francia prozódiai szabályok szerint nem hét szótagos, pl. Ah ! La feuille s'envole, s'envole,  mert ama szabályok szerint a verssor belsejében az –e  (= ö) hang is szótagnak számít, noha a beszélt nyelvben gyakran egyáltalán nem hallatszik. Av'vous perdu père et mère  azért van így írva a szabályos Avez-vous helyett, hogy a sor ne legyen nyolc szótagos. A legelső sor első szavát alighanem azért tette  zárójelbe valaki, hogy nélküle a sor hét szótagos legyen, bár még így is csak az általános beszélt nyelvi kiejtés szerint hét szótagos. A Le capitaine qui les commande sor 9 szótagos, a beszélt nyelvi kiejtés szerint 8 szótagos. Egyszóval semmi pedantéria, amint az várható is egy népdaltól. Ezért egyszerűen 7 szótagos sorokban fordítottam, saját kacifántos szabályaim figyelembe-nem-vételével. Ez automatikusan úgy hangzik, mint a „kanásztánc” első sora: Megismerni Akanászt..., Tengerénnap Keletnek stb., de hát, népdalról lévén szó, részemről  nem főbenjáró „bűn” ez.