Hugo, Victor: Szépséges parancsolómnak (A la belle impérieuse in Hungarian)

L'amour, panique

De la raison,

Se communique

Par le frisson.

Laissez-moi dire,

N'accordez rien.

Si je soupire,

Chantez, c'est bien.

Si je demeure,

Triste, à vos pieds,

Et si je pleure,

C'est bien, riez.

Un homme semble

Souvent trompeur.

Mais si je tremble,

Belle, ayez peur.

Szépség, nem lehet

józanon

kibírni veled,

ez borzalom.

Szólnék, te nem szólsz,

értesz? soha.

Sóhajtok, dalolsz,

te mostoha.

Maradnék, elmész,

fényre ború,

sírok, nevetgélsz,

ez szomorú.

Téved az ember

még bölcsen is.

Szépség, ez egyszer

csalódj te is.