Cocteau, Jean: Ha majd kalandomat… (Lorsque mes successeurs… in Hungarian)

Lorsque mes successeurs verront mon aventure,

Les ressorts, les cahots de ma belle voiture,　

Ils s'émerveilleront d'un si noble parcours.

Mais ceux qui, maintenant, regardent mon passage,

Me trouvent maladroit, chacun se jugeant sage,

Et veulent imposer leur route à mes amours.

Quoi, vous avez écrit LE CAP, VOCABULAIRE ?

Vous écrivez ceci ! Vous ne pouvez me plaire.

L'homme aime l'uniforme et qu'on n'en change point.

mais après notre mort se livre notre course,

La voiture s'étoile ainsi qu'une Grande Ourse,

Et nos fruits aigrelets se révèlent à point.

Ha majd kalandomat szemlélik az utódok,

S hogy közben szép kocsim mint zökkent és rugódzott,

Hódoló bámulat fogja el mindahányt

E nemes ív előtt. De ki ma nézi pályám,

Balgatagnak itél, magát bölcsnek találván,

S szerelmeimnek is ő szabna új irányt.

Ön írta verseit a SZÓTÁR-nak, a FOK-nak?

És most ezt írja? Nem, ne várja, hogy rajongjak.

Rajtunk a megszokott ruhát követelik.

De halálunk után útunk titka kitárul,

Kocsink, Göncölszekér, kigyúl, ég csillagául,

S édesnek tetszenek csípős gyümölcseink.