Jóna Dávid: Il Natale (A karácsony in Italian)

A karácsony... az más.
Az alkotó csend ünnepe, fagyott-hőség.
Egy alkalom. Egy lehetőség.
Például a ki nem mondott szavakra.
És persze, arra is, hogy meghalld!
- Fittyet hányva a szokás-falakra.
A pillanatra, amikor a kifordított tenyérbe a kezedet fonják,
amikor összekötik a tér két tetszőleges pontját,
amikor megérint minket a közel...
s belefeledkezünk abba, hogy milyen jó...
ahogy felébred a mondatban a szó,
és átölel.

Il Natale…è un’altra cosa.
È la celebrazione del silenzio creativo, calura – congelata.
Un’occasione, una possibilità.
Per esempio per le parole non dette.
E certamente, anche per fartele ascoltare!
- Impipandosi delle mura dell’abitudine.
Per l’attimo, in cui il palmo rivoltato si richiude
sulla tua mano, quando si congiungono due punti qualsiasi
dello spazio, quando la vicinanza ci commuove…
e quando ci perdiamo nel, quanto è bello…
come la parola si sveglia nella frase,
e ci abbraccia.