Szente B. Levente: Vile od leda (Jégtündérek in Serbian)

És gyúl az égben
az esti fény
 
száll, csak száll, kering benne
ezernyi szép hópehely 
 
ragyogva csilingelnek,
míg lassan jégtündérek lesznek –
 
csak álmainkban térnek vissza,
haza, az ég és a föld közé.

I na nebu
večernja svetlost se pali
 
u njoj hiljade krasnih pahuljica snega
leti, samo leti, lebdi
 
u svom sjaju odzvanjaju
i polako u vile od leda se pretvaraju –
 
tek u našim snovima se vraćaju,
doma, između neba i zemlje.